Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

KMTL 1994. 543.: Pest környékén „ egyéb településmagok is léteztek, amelyek később beolvadtak a városba, az egyik a D-i szomszédja, Szenterzsébetfalva (Szentfalva). " BUDAPEST XI. KER. - KÁNAI KOLOSTOR a. Kána? с 1240** d. 12. század első fele Méret: h: 18,35 m, *sz: 5,26 m Tájolás: *K-Ny ! írod.: Pest megye 1.1958. 69.: Budapest határában, Sasad mellett található. Gyürky 1996.: Régészeti feltárását Gyürky Katalin 1981-89 közt végezte el. A Balatoni út 148/4. helyrajzi számú telken találhatóak a romok. Sem titulusát, sem rendi hovatartozását nem említik források. Az ásató feltételezése szerint talán a bencés rend tulajdona volt, bár felmerült a 12. században terjeszkedő premontreiek birtoklásának lehetősége is. Uo. 22.: „A templom eredetileg torony és északi oldalkápolna nélkül épült, egyhajós templomnak, karzattal és félköríves szentéllyel, amely a hajóval azonos szélességű volt és azzal folyamatosan egybeépült. " A félköríves szentélyzáródású templom felmenő falából két sor kváderkő megmaradt. Az eredeti építkezés félbe maradt, aminek nyomait megtalálták. Számos román kori faragvány köthető ehhez a periódushoz. A két homlokzati tornyosra tervezett templomból az északi biztosan megvalósult, a délinek csak az alapfalai készültek el az ásató szerint. A 13. században lebontották a templom északi oldala mellett álló sekrestyét, és a helyére építették a templom északi kápolnáját. Az átépítés időszakából is számos kőfaragvány került elő. (27. kép) A 30 x 30 m-es nagyságú és a templomhoz délről csatlakozó kolostor egy korábbi temetőre épült, feltehetően a 13. században. A kolostornak is több építési periódusa különíthető el. Az oltár előtt megtalálták feltehetően az alapító (Apa bán?) sírhelyét. A templom belsejében összesen 6 sírt találtak. A sírgödröket mészkővel bélelték ki. Györffy 1998. 571.: „Monostora és a telki apátság 1240 előtt Janus comestól és Apa bántól 200 hold földet kapott. " BUDAPEST XI. KER. - SASAD a. Sasad b. Szent András apostol с 1236**, *** írod.: Györffy 1973. 317-318.: „Sasad falu és temploma egy 1698-i tanúvallomás szerint az Irhás-árok és a Törökbálinti út metszéspontjától délre elterült Bősinger-major telkén állt. Ez a vallomás azonban téves, mert az Irhás-árkon át Budakeszi felé vezető út 1325-ben Kemecse és Nevegy határa volt. Az 1325-i határjárás szerint Sasad falu a Sashegy déli lábához helyezhető, arra a területre, amely ma is Sasad nevet visel. Sasad határa a XIII. század második felében részben királyi kézen, részben a Nána-Beszternembeli Berki nemesek birtokában volt. Plébániájának, a Szent András-kápolnának jö44 Kubinyi András: Pest. In: KMTL 1994. 543. 34