Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Tájolás: *K-Ny ! írod.: Bártfai Szabó 1938. 151. reg.: 1296. augusztus 1. keltezésű oklevélben plébánosok nevei vannak felsorolva egyházi dézsma tisztázása céljából. Köztük Péter, fehéregyházi plébános is szerepel. Gerevich 1971. 10. és Gerevich 1973. 353.: Azonosítja a lelőhelyet az Óbuda-Téglagyárban talált templom és monostor nyomaival.

43 (25. kép) Györffy 1973. 264.: Anonymus szerint az óbudai hegyek lábánál fakadó forrás felett temették el Árpád fejedelmet. A sír fölé utóbb Szűz Mária tiszteletére templomot építettek, melyet Fehéregyháznak neveztek. 14-15. századi oklevelekből rekonstruálható a pontos helye. „Mátyás király 1483-ban kezdte el Fejéregyházán pálos kolostor építését (alapfalait a Bécsi út 166. alatti téglagyár telkén ásták ki). " Uo. 317.: Györffy György szerint a csillaghegyi HÉV-állomás közelében feltárt 13. századi templomrom, melyet kutatói Fejéregyházának gondoltak, valójában (Békás) Megyer temploma volt. Guzsik-Fehérvári 1980. 7.: 1480-ban Mátyás király a pálosoknak adta. 1526-41 között megszűnt. Matuz 1992. 15-16.: Rómer Flóris kéziratos vázlatkönyvében számos adat és rajz maradt a templomról. (24. kép) 1869-ben járt a helyszínen. „Alba Maria. Az egészen keletéit XIV-ik századbéli emlék a mennyire kiásták ezen méretekkel bírt: A szentély hossza a diadalívig 8°, szélessége 4°, a diadalív vastagsága 5°, nyílása 2°2', a falak vastagsága 3'. A sokszögű záradék szélessége 1 '5, a kiugró pillérek vastagsága és szélessége 3°5'. A szentély déli oldalán három pillér van, az északin a vastag alapfalak valószínűleg a kolostorhoz tartoztak. A szentély északi felében majdnem a polygon zárókő alatt egy csontváz feküdt lábaival dél felé helyezve. A kereszthajónak csak a 2dik... végéig jutottak az ásatással vagy is a diadalívtől 5°-nyire, a hajó szélessége 5°2', a fal vastagsága 1°, a diadalívnél mind a két oldalon egy-egy oltár alapja, és a baloldali előtt egy lábaival kelet felé irányzott hulla csontvázat leltek. A diadalívtől 17°nyire kelet felé egy rézsut futó 3 ' széles kerítésfalat találtunk, melynél három keletéit sírnak nyomaira akadtak. " Györffy 1998. 634.: Az 1296-os hamis oklevél szerint a tatárjárás előtt Bertalan, veszprémi püspök eladta az óbudai prépostságnak. A forrás tava délszláv szóval Bánya nevet kapott. Az erre vonatkozó Árpád-kori adatokat a szerző részletesen ismerteti. Pontos helyét mind ez ideig Györffy szerint nem sikerült megtalálni. Nem fogadja el Gerevich fenti azonosítását. BUDAPEST IV. KER. - KÁPOSZTÁSMEGYER, VÍZMŰ a. Megyer(Káposztás) с 900 körül*, ill. 1148* d. Árpád-kor Mérete: templom h: 6 öl, sz: 4 öl (=h: 11,37 m, sz: 7,58 m) Tájolás: n. a. 43 Az Arch Ért 1886. évi számában a 87. oldalon Zsigmondy Gusztáv (az alaprajz készítője) közli a Rómer Flóris által feltárt alaprajzot. A Különfélék rovatban többek között beszámolnak az Orsz. Rég. és Embertani Társulat 1885. decz. 29-i üléséről. Ismertetik azt a vitát, amely arról szólt, hogy a Viktória téglavető területén Rómer által feltárt templom azonos-e Alba Ecclesiával. 32