Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

egy 90x30x10 cm-es követ találtak, melyről szintén azt feltételezik, hogy sírkő volt egykor. A Visegrád-Fő u.-i feltáráson pedig márvány feliratos sírkőtöredékeket találtak. TEMPLOMI LITURGIKUS TÁRGYAK Az alábbiakban az egyházaknál talált és a templomban használatos vagy a hitélethez szorosabban kapcsolódó tárgyakat mutatom be. Rendszerint földből kerülnek elő, szerencsés esetben régészeti ásatásokon, ilyenkor segítségükkel gyakran keltezni lehet az egyházi épületek használatának idejét. Előfordul, hogy a vallásos életről vagy a vallásos tárgyak kereskedelméről is kapunk általuk új adatokat. Oltár- és körmeneti kereszt Az Árpád-korra jellemző ötvösmunka. A 14. századtól már nem tudunk kettős rendeltetésű, mind az oltáron, mind körmenetkor használt kereszteket.

381 Két kiemelkedő példányt ismerünk Pest megyéből, a N agykör ös-ludasi és a Cegléd-öregszőlőki oltár- és körmeneti keresztet. Mindkettő falusi templom tartozékaként egyszerűségében is egyedülálló megformálású corpus. Ezeken kívül tudunk még, Nagykovácsi-Pusztatemplomban (nodus és bronzhüvely) és Tökölön előkerült példányokról.

382 A Nagykőrös-ludasi oltár- és körmeneti kereszt szalagfonattal díszített, vésett és poncolt technikával készült, kettős kereszt alakú. A Krisztus alak koronával és ágyékkötővel felruházott. A vízszintes keresztszárak végén papi ruhás szent alakok találhatóak. Korának meghatározásában megoszlik a kutatás. A 12. századra, illetve a 13. századra, a tatárjárás utáni évekre egyaránt gondolnak készítési idejét illetően. Mivel a régészeti adatok alapján valószínűsíthető, hogy a falu elpusztult a tatárjáráskor, így a két keltezés közti időszak, a 13. század eleje lehet a valószínűbb. A Cegléd-öregszőlőki 12. század második felében készült aranyozott keresztet már többször publikálták.

383 Krisztus teste a halott Megváltót ábrázolja a kereszten. A kereszt függőleges szára egy (a Gonoszt szimbolizáló) oroszlánfejből nő ki. Az aranyozott bronz kereszt szárának rügyező ágként való megformálása az Életfa szimbóluma. A kereszt szárainak vége kis táblácskákká szélesedik, rajtuk a NAZAR/ENUS felirat olvasható. Bár nem sorolható a fenti tárgyak közé, mégis itt említem meg a valószínűleg szarvasagancsból készült, 11 cm magas máriabesnyői Madonna szobrot, mely a 14. század első felében készülhetett. A hasáb alakú kompozícióban megformált Madonna-alak jellegzetes gótikus kontrapózban áll, Mária bal karja hiányos, a jobb keze tartja a gyermeket.

384 További csontból faragott Madonna (?) - talán könyvdísz - és égetett agyagból mintázott corpus töredéke került elő Ipolytölgyes-Szent Márton dűlő lelőhelyen. 381 Lovag 1987. 257. тол Valamint Cegléd-Kossuth tér-R. k. templomnál is előkerült egy kereszt a múlt században. A leírás alapján az aranyozott kereszten Krisztus testét hosszú ruha fedi. A kereszt ma már nincs meg, kora ismeretlen. Tari 1995. 24. Csemő-Ereklyés lelőhelyen aranyozott körmeneti keresztet találtak a múlt század hetvenes éveiben, sorsáról többet nem sikerült kinyomoznom, 1. Adattár. 383 Valter 1972,220. XXIV/5. kép, Lovag 1979,13. és 6. kép. 384 Marosi 1991. 43-45. 228