Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

Itt említeném meg az 1522-ben Sárkány Ambrus végrendeletében szereplő és az érdi templomra hagyományozott ezüst szentségtartót.

385 Kő keresztelő medence, szenteltvíztartó Míg a bronzból készült mívesen megmunkált keresztelőmedencék stílustörténetét, műhelyeit újabban is feldolgozták,

386 a kő keresztelőmedencék kutatása elhanyagolt területe a középkorkutatásnak. Megyénk területén 12 kő keresztelőmedencéről van tudomásunk: Budajenő-Temetőkápolna, Dömsöd-Szunyog, Hévizgyörk-R. k. templom, Kerepes-Kálvária, Márianosztra-Toronyalja, Nagykőrös-Református templom, Nógrádverőce-Magyarkút, Pilisszentlászló-Pálos kolostor, Szentmártonkáta, Szigetújfalu, SzobBészob I, Szob-Bészob II, Üllő.

381 A román kori példányok többnyire kerek tál részből, egy ezt tartó ennél keskenyebb négyszögletes oszlopból és oszloplábazatot utánzó kiszélesedő alsó részből álltak. A hévizgyörki vörös homokkőből faragott 13. századi keresztelő medencének egyszerű, a hengeres, tál alakú felső rész külső oldalán meanderre emlékeztető díszítése fut körbe. A medencét tartó valószínűleg keskenyebb, négyszögletes oszlop kis nyolcszögü nyaktaggal kapcsolódik az oszlophoz. Nem lehet véletlen az egyezés az egyházi szimbológiával, mely szerint a nyolcas szám az újjászületés szimbóluma. A budajenői domború párnatagokkal és hangsúlyozott farkasfogas peremmel díszített keresztelő medencének csak a tálrésze maradt meg, ez a példány szintén a román kori templomban szolgálta a híveket. Ehhez a csoporthoz sorolom a püspökhatvani keresztelő medencét, melynek arányai még a román kori darabokkal rokoníthatók, bár pontos készítési idejét nem tudjuk. Lekerekített aljú tálrészének pereme gömbölyű, vékony bordával hangsúlyozott. A szentmártonkátai példány kockafejezetes, alacsony, oszlop alakú. Feltételesen sorolhatóak ide a Szob-bészobi töredékek, melyek egy egyszerű terű román kori templomnál kerültek elő. Bár megyénkből nem ismerünk klasszikus értelemben vett gótikus, kehely alakú keresztelő medencét, van ennek egyfajta változatát képviselő nagyon szép darabunk Nagykőrösről. A nyolcszögletű, alacsony, kehely alakúan erősen kiszélesedő tálú késő gótikus medencét

388 a nagykőrösi református templomban őrzik. A tál peremével megegyező vastagságú talprész szintén nyolcszögletűre van kialakítva, követi a kehely formáját. Szigetújfaluról egy 15. századi medencéről van tudomásunk. Egy további keresztelőmedencét pedig Üllőről ismerünk, talpa és szára négyszögletes, felső része kerek. Csupán öt lelőhelyről származik szenteltvíztartó vagy töredéke: MárianosztraToronyalja, Pilisszentlászló-Pálos kolostor, Tápiószecső, Vác-Székesegyház, VisegrádFő u. A márianosztrai, egy ásatáson előkerült példány, biotitos andezitből kifaragott Jö

" MRT 7. kötet 1986. 97. Magyarországi művészet 1300-1470 körül. I-II. kötet. Szerk.: Marosi Ernő. Budapest, 1987. 387 A Váchartyán és a Cegléd-R. k. templomban előkerült keresztelő medence csak irodalmi adatból ismert. Az utóbbiról azt jegyezték fel 1821-ben, hogy „kemény és nehéz kőből" volt faragva igen díszesen. Többet azonban nem tudunk róla. Tari 1995. 123. Esetenként az irodalmi adatokból nem derül ki egyértelműen, hogy keresztelőmedence vagy szenteltvíztartó töredékét találták-e meg. 388 t Magassága 63,5 cm, talpátmérő 51 cm, medenceátmérő 71 cm. 229