Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

a kutatás. Lefedése hasonló lehetett a félköríves szentélyzáródású templomokhoz, s külső megjelenésében nem volt eltérés ezektől. Egyenes szentéllyel - 27 egyház épült. A régészeti eredmények tanúsága szerint gyakran volt korábbi félköríves szentélyzáródású előzménye ezeknek a templomoknak. A szentély lefedését többnyire dongaboltozattal oldhatták meg, mint az megfigyelhető a hévizgyörki templomnál. Néhány kiragadott példa: Bp. III. ker.-Békásmegy

er, Hévizgyörk, Ipolytölgyes-Szent Márton dűlő, Nagykáta-Kenderhalom, Tápióbicske-Szent Vid, Tápiógyörgye-Ilike part stb. Poligonális szentélyzáródással - 42 templomot ismerünk. A poligonális (a nyolcszög három oldalával záródó) szentélyforma a 13. századtól tűnik fel, ám általánossá a 14. századtól válik. Ez már egy új építészeti stílusnak, a gótikának a beköszöntét jelzi. A szentély lefedése gyakran bordás keresztboltozattal s ennek variációival történt. Rendszerint korábbi román kori templomok szentélyének bővítésével, az új stílusnak megfelelő átalakítása során készültek a poligon szentélyek. A szentélyforma átépítésével gyakran együttjárt a hajó bővítése is. Nyársapáton például a bővítést úgy oldották meg, hogy a régi félköríves szentélyű templom egész tere lett a szentély és nyugaton a hajóhoz toldottak hozzá egy új épületrészt. Néhány példa a poligonális szentély formára: Dunabogdány, Fót-Sikátorpuszta, Kisnémedi, Bp. I. ker.-Bugát u., Bp. II. ker.-Szajkó u., Perbál, Pócsmegyer, Szokolya, Biatorbágy stb. Gyakran az új stílus sajátossága a támpillérekkel megtámasztott felmenő fal. Rendszerint a szentély szögben záródó sarkait, a hajó sarkait, illetve a hajó hosszoldalait erősítették meg velük, pl.: Cegléd-R. k. templom, Kosd-R. k. templom, Márianosztra-R. k. templom, Pomáz-Kiissza, Szentendre-R. k. templom, Sülysáp stb. Szokatlan megformálás, amikor a félköríves szentélyt támasztják meg kívül támpillérekkel, mint az előfordult Biatorbágy-Ref. temetőben és Isaszeg-R. k. templomnál vagy az egyenes szentélyzáródás sarkain, mint Bp. I. ker.-Kelenföld templománál. Fenti adatokból kitűnik, hogy az ismert alaprajzokban túlsúlyt képeznek a félköríves szentélyzáródással kialakított templomok, melyet a gótikus szentélyforma követ szorosan. Régi, ám erősen megkérdőjelezhető elképzelés, hogy az egyházak keltezésénél a szentély alaprajzát veszik alapul. így általában a félköríves szentély záródást tartják a korábbinak, míg az egyenes záródást a későbbi építésűnek. Sokan még konkrétabb datálást is megengednek, 11-12. századinak tartva a félkörös, míg 12-13. századinak az egyenes szentélyzáródású templomokat. A mechanikus keltezésre jó ellenpélda a Kardoskúthatablaki templomalapozás, ahol az egyenes szentélyű volt a korai templom és erre építettek egy félköríves szentélyzáródású templomot.

352 Óvatosan kell tehát kezelnünk a csak alaprajz alapján történő datálást. á3Z Méri 1964. 4-9. 218