Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

megye keresztelőegyháza, s így az sem zárható ki, hogy a későbbi szentendrei főesperesség első székhelye Visegrád lett volna.

216 Kálmán király idejére (1095-1116) az archipresbiter neve archidiaconusra (főespe-res) változott, s az ispánnal azonos fokon álló személyt jelölt. László király 1083-ban I. István királyt Imre herceggel és Gellért püspökkel együtt szentté avattatta. Ezt követően a templomok patronusaként gyakran választották a szent királyt. Az 1092-es szabolcsi egyházi zsinaton több fontos, az egyházszervezetet, plébánia szervezéseket, templomépítéseket, egyházi ünnepeket stb. érintő kérdést szabályoztak. Rendelkeztek például az elpusztult vagy felégetett egyházak helyreállításáról. Ez utóbbi szabályozás azt is feltételezni engedi, hogy már módosulhatott az eltelt 60-80 évben a Szent István-i „10falu építsen egy templomot... " törvény, s egy-egy falunak már önálló temploma lehetett. A belháború idején lerombolt egyházakat a hívek, a régiség miatt összedőlt épületeket a püspök kötelessége volt helyreállítani. A templomok tekintélyes mennyisége eszerint rossz állapotban lehetett. Lepusztulásukat nemcsak a helyi háborúk és az idő rombolása, hanem gyúlékony és gyenge építőanyaguk is okozhatta. A törvény érdekes tilalmat is megfogalmaz, mely szerint tilos volt a falunak elhagynia vagy elvinnie a templomát. Ezt csak könnyű szerkezetű épületről írhatták. Ez a tilalom bizonyítja a fa vagy favázas épületek túlsúlyát, hiszen elmozdítani csak a fa- vagy faszerkezetes épületet lehetett. A megyénkben, Tápiógyörgye-Ilike parton feltárt, valószínűleg all. században ácsolt, boronatechnikával épített fatemplomalapozás alátámasztja ezt az építési módot.

217 A zsinaton meghatározták a magyar egyház ünnepnapjait az egyetemes egyház ünnepei és a magyar szentek évfordulói alapján, valamint rendelkeztek a kötelező vasárnaponkénti templomba járásról és a templom körüli megszentelt temető kötelező használatáról. Ki építhetett tehát templomot all. századi Magyarországon? Az egyházszervezés kezdetén az uralkodó és/vagy a hívek közössége.

218 A Szent Gellért legenda

219 alapján a templom helyének kiválasztása a korai templomépítések idején a püspök joga volt. A legenda szerint a megjelent hívek ajándékokat vittek a püspöknek és kérték, hogy szenteljen náluk helyeket, ahol templomokat fognak építeni. Ali. század végére az építtető lehetett a király, a püspök, de magánbirtokos is, míg az építők zömmel valószínűleg a faluközösség tagjai voltak. Feltételeznünk kell azonban külföldi és vándor építőmeste216 Zsoldos 1998.17. 87. jegyzet. A fatemplomok ritka okleveles előfordulása csak a 11-12. századra igaz, mint minden írott adatra is, de ez nem cáfolja a létezésüket. Az oklevelek hiánya nem azonos a templomok hiányával. Még be nem fejezett gyűjtésem alapján írott forrásban all. században kettő, a 12. században egy, a 13. században hat és a 14. században 18 fatemplomot említenek meg! 218 Koszta László: Magánegyház. In: KMTL 1994. 422. Szent Gellért legendájának első változata valószínűleg all. században keletkezett, írójának Valter mestert, a püspök hü társát tartják. Valószínűleg ennek felhasználásával készült a 13. században a „nagyobb" legenda. Bíró 1997. 87. 220 Bíró 1997. 98. 189