Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

att sem. Györjfy György feltételezése szerint all. század elején a legtöbb falutól 3-4 óra járásnyira (15-24 km-re) lehetett templomot találni. De ez nem volt elegendő, ezért születhetett meg István „10 falu építsen egy templomot... " törvénye 1010 körül.

212 Ez egyben azt is jelenti, hogy szerinte 10 év alatt felépült annyi templom vagy kápolna, hogy 3-4 óra járásra meg lehetett találni őket. Véleményem szerint akár 1010, akár 1030 körül keletkezett a törvény, könnyen szétszedhető, újra összeácsolható boronafalú vagy favázas szerkezetű, talán náddal, sövénnyel befont falusi egyházak építésére gondolhatunk e törvény kapcsán. A hetek alatt elkészülő kis templomocskákat, imahelyeket (?) feltehetően a faluközösség építette fel. Nemcsak azért, mert a favázas, faszerkezetes építési mód általánosabb lehetett a magyarság körében, mint a tartós egyhelyben lakással együttjáró kőépítkezés, hanem a kőben szegény vidékeken komoly nehézséget jelenthetett mesterember és a kőanyag beszerzése. Az okleveles adatok alapján all. században már bizonyosan megtelepedett megyénkben két szerzetesrend. Ezek a baziliták {Visegrád-bazilita monostor, 1055 körül) és a bencések {mogyoródi apátság, 1074) voltak. A visegrádit a legenda szerint I. Endre, a.mogyoródi apátságot I. László király alapította. Néhány további egyházról, pl. Tápiógyörgye-Ilike part fatemplomáról, a VisegrádEsperesi templomról és a Visegrád-Váralja település templomáról valószínűsíthető, hogy all. században építették, de a pontos keltezést nehezíti, hogy a templom alaprajzából és a temető leleteiből egyelőre nem lehetséges finomabb korhatározás. Az egyházszervezet megerősödése Szent István uralkodásának második felében fejeződött be a külföldről jövő térítés az országban.

213 A templomépítések tekintetében I. László király (1077-1095) egyházszervezése tekinthető a következő jelentősebb időszaknak. László király folytatta a Szent István által megkezdett munkát és adományaival biztosította az egész országban prépostságok, apátságok monostorainak építését, s ezzel a szerzetesrendek további megtelepedését. A püspökségek mellett székeskáptalanokat hozott létre, és gazdag adományaival látta el őket, lehetővé téve nagyobb egyházi testület biztosítását. Az egyházmegyéken belül kisebb egységeket, esperességeket szervezett. A László király uralkodása alatt, 1092-ben megtartott szabolcsi zsinat határozataiban említenek meg először archipresbiter-t, azaz esperest. A megszaporodott egyházak felett a király az ellenőrzést az archipresbiterre bízta. A határozatokból kitűnik, ez a püspök és a pap közötti, egyházhoz kötött méltóság lett, mely jogkör all. század végére már bizonyosan működött. Ilyen korai, 11. századi esperesi templomot tártak fel Pest megyében Visegrádon.

214 Györjfy György véleménye szerint azonban az 1009-ben említett Visegrád vármegye, bár a kétparti Pest megye elődje lehetett, nem vált esperességi központtá.

215 Ellenben Zsoldos Attila szerint komolyan megfontolandó, hogy ez a templom lehetett Visegrád Györffy 1977.186. Sajnos a szerző nem részletezi, hogy mire alapozza ezt a véleményét. 213 Érszegi 1991. 30. 214 Szőke 1986. 8-13. Valószínűleg nem fogadja el a visegrádit esperesi templomnak. Visegrád korai történetének áttekintésekor említést sem tesz róla. Györffy 1998. 710-712. 188