Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

hannis de Almamenzout, perp. port. par. eccl. 00. SS., acol. Vespr. d., de ord. sacr. in Rom. curia. Rapp. VI. id. Mart. a. XIII. - (S. 250. f. 194t.)" Káldy-Nagy 1985. 556. 510. sz. falu. Szentandrás falut Györgye falu közelében írták össze. Térképén Györgyétől (mai Tápiógyörgye) É-ra helyezte. TÁPIÓGYÖRGYE - 104. LH. a. Györgye b. Szent György? с 1491*, 1507** d. Árpád-kor?-középkor írod.: Bártfai Szabó 1938. 1189. reg.: 1496-ban Solymár vár tartozékai közt említik Györgyét („ Gergew "), Félegyházát és Szelét. Horváth 1980. 238. reg.: 1491-ben több Pest megyei, köztük Zele, Felegyhaz, Gywrgie birtokába Ulászló király beiktatja a birtokosokat, Ráskai Balázst és leányait. Uo. 274. reg.: „1507. aug. 27. A váci káptalan az esztergomi káptalan kérésére átírja IX. Bonifác pápának 1399. márc. 28-i bulláját, amellyel jóváhagyta, hogy az érsek és Balázs, a Mária kápolna rektora szerződésileg megállapodtak, miszerint az érsek a honti tizedet átengedi Balázsnak, az pedig Akwspalotha és Zamard birtokát az érseknek. A váci káptalannál az átíráson jelen volt Péter Gyewrgyenek, Mihály Thwra-nak és Papa-i Tamás a Wac várában lévő Szentkereszt egyháznak a plébánosa. " Káldy-Nagy 1985. 282-283. 219. sz. falu. 1546-ban papját írják össze. A 16. században végig lakott hely. A Tápió-pataktól délre egy kis, ovális dombon pelyvás, habarcsos tégladarabokat, kisebb-nagyobb köveket, kevés embercsontot találtunk. (Régészeti topográfiai adatok 1985. CKMA.) TÁPIÓSÁG - ZSIGERPUSZTA a. Zsiger с 1337*, 1465** írod.: Reiszig 1910. 141.: „A Zsiger-puszta mellett, az egri káptalan birtokán rom látható, mely a hagyomány szerint árpádkori vár volt s a török időkben elpusztult. " Sugár 1980. 41. 67. reg.: 1465-ben a budai káptalan jelenti, hogy Saswary István részére zálog címén lefoglalta az egri káptalan Pest megyei birtokaiból többek között Syger possession 4 jobbágytelket egy déserta telekkel s egy torony nélküli elhagyott templommal együtt.

138 Bakács 1982. 498. reg.: 1337-ben említik „Zyger" nevű falut Úri határjárásában. Miklós 1982. 59.: „Ez azonos lehet az I katonai felmérésen látható templomrommal, amelyet Zsigerpuszta mellett jelez a térkép. " Pesty 1984/a. 142.: Gombánál említik Zsiger pusztát, ahol 1600 közepe táján reformált egyház állott, mely azon időben el is pusztult. Káldy-Nagy 1985. 717-718. 662. sz. falu. A 16. században lakott hely. Az oklevél érdekessége, hogy a falvak lakottsága ellenére két esetben is elhagyott a templom. 139