Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)
TÁPIÓSÁP 139 - LOCSOD PUSZTA 140 a. Locsod с 1326* d. román kori Méret: templom h: 8 öl (=15,16 m), ebből a hajó h: 6 öl (=11,37 m ), sz: 4-4,5 öl (=7,58-8,53 m). írod.: Chobot 1915. 268.: (Tápiósáphoz) „Hozzá tartoznak: Locsod puszta, mely már 1326-ban szerepel Luchud néven, mint falu. > Nagyzelendi Tompa Mihály eladta locsodi részbirtokát 1531-ban a pesti dominikánusoknak 150 aranyforintért és minden héten végzendő szentmiséért. Egykoron temploma is volt, melynek romjait látta és leírta Arányi Lajos. 7> 5) Országos levéltár. Dl. 28575. - 6) U.o. Eccl. Camald. f 34. Nro 2. Rupp Budapest helyr. tört. 245. - 7) Gödöllő és Vidéke. II. 51. " Káldy-Nagy 1985. 403-404. 347. sz. birtok. A 16. században puszta. Györffy 1998. 529.: 1326-ban Locsod falut említik birtokmegosztás alkalmából. Arányi Lajos 1876. évi felmérésén és rajzán az alábbi leírás áll a templomhelyről: „a domb fönsíkja 35 öl hosszú és 25 öl széles, elliptikus tetején egy a cifraház építésére elhordott románstilű templomnak nyomai mutatkoznak, nevezetesen azon árok képében, mely az alapfalak kiásatása folytán eredett. A templom: a) jól volt keletelve, b) szentéllyé a félkörrel záródott, és oly széles volt, mint maga a hajó, s igy analógiája a kis tárcsái romántemplomnak, csakhogy ezen ... tornya is volt, c) a torony a nyugati fal közepén szökött ki, d) a templom hossza szentélyestől és tornyostól 8 a nélkül 6 öl, szélessége 4 vagy 4 és fél (az árok cserjékkel úgy be van nőve, hogy csak odavetőleg történhetik meg a mérés). A köveitől kegyetlenül megfosztott templom táján hever két darab 3-5 mázsás faragott, de a századok viszontagságai által igen megcsorbult kő és több tégladarab. A téglák - mint a középkorbeliek csupán 1 és negyed hüvelyk vastagok. " MI TÁPIÓSÁP - OSZLÁR a. Oszlár с 1252* írod.: Chobot 1915. 269.: „Nagyoszlár és Kisoszlár puszta, mely a XIII. században 'villa Uzlar' néven szerepel. IV. Béla király 1252-ben a Gurka-nemzetségbeli Oltuman Péternek adományozta, 1259-ben pedig a nyulakszigeti apácáknak. 1 K.. Templomának romjai a múlt században még láthatók voltak. 1) Wenzel. Árpádkori. oktár. VII. 339. VIII. 276." Sápot, azaz Tápiósápot nem vettem fel az adattárba, mert a Tápió melletti Sáp (1279*: Györffy 1998. 555.) a török kor legelején elpusztult, a 16-17. században mindvégig lakatlan volt (Káldy-Nagy 1985. 521-522. 469. sz. birtok. A 16. században puszta.), ugyanígy a 18. század elején is. Az adóösszeírásokban 1715-ben jelentkezik. Ezért teljesen kizárt, hogy 1716-ban ép templom lett volna itt. Mind Chobot 1915. 268., Pest megye II. 1958. 176-177. a mai Nógrádsápra vonatkoznak. Ezek az adatok keverednek pl. Varga 1997.-ben is. 140 A lelőhely azonos Pécel-Cifraháza lelőhellyel. MRT XIII/3. kötetben a 19/24. lh. számot kapta. Az adatot Torma Istvánnak köszönöm. 140
