Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

NAGYMAROS - R. к. TEMPLOM, 19/ . LH. a. Maros b. Szent Márton с 1257*, 1325**, 1326*** d. 14. század Méret: A hajó h: 21 m, sz: 13,5 m,falv: 0,9 m. A szentély 11 x 8,5 m-es,falv: 1 т. A sekrestye: 7 x 6 m, a torony 6,5 x 6,5 m. Tájolás: *ÉK-DNy 74° írod.: Genthon 1951. 347.: „R. k. plébániatemplom, homlokzatán egyetlen 4 saroktámpilléres nyolcszögletű toronnyal, későbbi sisakkal. Későgótikus főkapu, északi oldalon pálcatagos, kőkeretes kapu. ...A nyolcszög három oldalával záruló támpilléres szentély, abban hálóboltozat. Gótikus, XIV. század eleje. ...Sírkő, 1387. Erősen átfestett freskótöredék. " Pest megye I. 1958. 557-561.: Mindmáig a legrészletesebb leírását adja a középkori műrészleteket bőven megőrző épületnek. Káldy-Nagy 1985. 423-425. 366. sz. falu. A 16. században végig lakott hely. 1546-ban és 1559-ben papját írják össze. 1562-ben 50 akcse templomadót fizet. MRT 9. kötet 1993. 221.: 1257-ben egy birtokadományozásban fordul elő először a neve. 1325-ben a városi kiváltságlevélben meghatározták a közvetlenül az esztergomi érsek alá rendelt plébános jogait. 1326-ban írják először, hogy Szent Márton tiszteletére szentelték. 1332-ben Henrik, marosi plébános 15 márkára becsülte jövedelmét. 1573ban ariánus (szentháromságtagadó) volt a falu és papja. 1686-ban körítő fallal együtt ábrázolták a templomot. „A lelőhely Ny-i szélén emelkedik a keletéit, középtornyos, középkori eredetű római katolikus templom, amit a környék régiségeit ismertető művekben már a XVI. század óta számon tartanak. Az 1713-as canonica visitatio szerint az épület romos, 1771-1772-ben újraboltozzák, új toronysisakot és kórust építenek hozzá.... Héjj Miklós 1958-as és 1973-as feltárásai eredményeként a XVIII. századi átalakítás rétegei alatt talált 12 gótikus ablak és 2 ajtó kőből faragott részleteiről, valamint a hajó E-i oldalbejárata előtti építmény alaprajzáról számol be.... A középkori részletek az épület külsején, valamint a toronybelsőben figyelhetők meg. A ...falak és a támpillérek kváderkő borításúak, sarokarmírozással rakottak. A hajó D-i oldalán helyreállították a gótikus kaput: csúcsíves, körtetagos keretben konzolos ajtónyílás.... A szentélyben négy kétosztatú, csúcsíves, mérműves ablakot állítottak helyre. ...A hajót, a szentélyt és a sekrestyét kettős, tagolt koronapárkány zárja le. " A templomszentély kívül a nyolcszög három oldalával záródik és 5 támpillérrel megerősített, belül félköríves záródású... A szentély déli oldalához külső oldalán két támpilléres sekrestyét építettek. Tornya négyzetes alaprajzú. „A templom alaprajzi elrendezése, a falazás technikája, valamint a műrészletek mind a gótikára jellemzőek. Ezen belül, a rövidebb hajó, a D-i kapuval és az Ei oldal ablakainak hegyes végű lóherés mérműveivel a XIV. századra tehető. A kibővített épület a szentély ablakainak mérművei és talán az E-i oldal áthatásos kapuja alapján... a XIV-XV. század fordulójára keltezhető. A torony a későgótika jegyeit viseli magán, mely... a XVI. századra jellemző. " A templomtoronytól 15 méterre osszáriumot és a temánylevélben szereplő Ese falut gondolva, az adattárban ezt nem szerepeltetem, mert Györffy 1963. 894. ezt Ecser faluval/pusztával azonosítja, mely Szentestől ÉK-re található. 101