Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.)

metőt körítő fal részletét tárták fel 1964-ben. Egy kőtömbből kifaragott, késő gótikus szentségtartót is találtak 1979-ben. (77. kép) Györffy 1998. 272-273.: A plébános 1332-ben 11 márka jövedelem után fél márka pápai tizedet fízet, s a következő alkalomra 15 márka jövedelem után 3 és fél márka pápai tizedet ígér. NAGYMAROS - SZENT MIHÁLY-HEGY, BARLANGTEMPLOM, 19/3. LH. a. Zebegény b. Szent Mihály с 1420** *** Méret: „főhajó" 3-6 x 7,5 m, magassága 3 m, „mellékhajók" 1-2 x 5,5 m, magassága 190-240 cm. írod.: A megyében unikális, de országosan is párját ritkító barlangkolostort az alábbiakban részletesebben mutatom be. MRT 9. kötet 1993. 225-228.: ,Annak ellenére, hogy az esztergomi egyházmegyei zebegényi apátság létezését téves alapból vezették le, egy eddig figyelmen kívül hagyott forrás szerint valóban volt itt is apátság, pontosabban a baranyaival közös igazgatás alatt álló egyházi intézmény. 1420-ban ugyanis Balázs János pécsi egyházmegyei Szent Benedek rendi bencés fráter a pécsi és váci egyházmegyében fekvő, egyaránt Zebegénynek nevezett két Szent Mihály-egyház apátságának jövedelméért folyamodott.... A váci egyházmegyéhez sorolást az indokolja, hogy a középkorban a Börzsöny D-i részét időnként egészen Szobig az ehhez a püspökséghez tartozó Nógrád megyéhez számították. " A barlangtemplom védőszentjét a fölötte húzódó hegy neve őrizte meg. A barlang rendszer alsó szintjén található az a „nagyterem", azaz „templom" (az 5. sz. helység), amely alaprajzában egy háromhajós templomra emlékeztető barlang. A főhajó szentélyének' közepén bemélyedő fülke, nyugati oldalán padka, a két „mellékhajó" szentélyrészének végén oltárfülke látható. Valószínűleg ez a hármas tagolású helyiség templomként funkcionált. A bejáratokat rézsűsen képezték ki, téglabéllettel. A „templom" belsejében földdel egyenlítették ki a szikla egyenetlenségeit. Ennek tetejére készült az agyagpadló, amelyet díszítetlen padlótéglával borítottak. A főszentély nyugati és a keleti mellékszentély K-i felében l-l cölöplyuk mélyedt a kiegyenlítő földrétegbe. A „templom" sziklába vájt helyiségei elé kőépület csatlakozott. A barlangnyílás DNy-i sarkában volt a bejárat, itt egy ÉK-DNy-i irányú falat emeltek. A fal építéséhez felhasználták az eredeti sziklafelületet és az erősen egyenetlen felszínre rakták a habarcsos falat. Megfigyeltek a barlangtemplomhoz csatlakozó, ma már romos kőfal részleteket, de pontos rendeltetésük már nem rekonstruálható. A templom bejáratának közelében, de bent a templomban 2 sziklába vájt, de üres sírgödröt találtak. A 3. sír a barlangtemplom keleti része előtt került elő, benne két erősen bolygatott csontvázzal. A remetebarlangban 11-15. századi leletanyagot találtak, kerámia töredékeket, pénzt és fém használati eszközöket. (78. kép) NÓGRÁDVERŐCE - BELTERÜLET, 20/18. LH. a. Verőce b. Szent Zsigmond с 1324*, 1332**, 1433*** 102