Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Péter: A természettudományok oktatásának kezdetei Nagykőrösön

A második félévi ismétlés magától értetődik, hiszen itt a szorosabb értelemben vett középszintű oktatás tulajdonképpen befejeződött. A tantervben mégis következik még két esztendő, az úgynevezett „filozofikus kurzus" anyaga. Ez a felsőfokú tanulmányokra előkészítő két évfolyam volt, s bár nem nélkülözte tananyagában, eljárásaiban a főiskolai jelleget, bátran tekinthetjük ezt a kurzust is a középszintű oktatás részének. Folytassuk tehát a tanterv olvasását. 8. „(Philosophions cursus): Első esztendősök (philosophusok) tanulnak az 1-ső fél Esztendőben: .. .2. Púra Mathesist az Aequatio quadraticáig inclusive...A 2-ik Fél Esztendőben:...2. A Geometriának három része." A „púra", vagyis „tiszta" matézis általában a számítástan (vagy a matematika bármely ága) elméleti részét jelentette ekkor, szemben az „applicata", vagyis a gyakorlati matematikával. Nyilvánvaló, hogy itt a szűkebb értelemben vett tiszta matézisről, másképpen szólva az algebráról volt szó, s azon belül az algebrai egyenletekről a másodfokúakkal bezárólag. A geometria három részének meghatározásához ismét WeidlerJ. Fr. tankönyvét hívhatjuk segítségül, mely szerint a geometria anyaga a következőképpen osztható fel: 1. Euthymetria sive de dimensione linearum. 2. Epipedometria sive de dimensione superficierum. 3- Stereometria sive de dimensione solidorum.

17 Röviden és magyarul: 1. A lineáris kiterjedés mértana. Voltaképpen alapfogalmak és szögmértan. 2. Síkmértan. 3. Térmértan. 9. „A 2-ik Esztendősök. Első Fél Esztendő. 1. Trigonometria plana et scientiae omnes opticae... Második fél Esztendő. 1. Tirgonometria sphaerica, Astronomia sphaerica et theorica, una cum Geographia, Mathematica." A nagykőrösi iskola befejező osztályában eszerint trigonometriát (síkbeli) tanultak, s ha WeidlerJ. Fr. tankönyve szerint, akkor nagyjából a mai középiskolás anyagot a háromszög általános megoldásával befejezve. E tanulmányok folytatása volt a második félévben a gömbháromszögtan, melyhez értelemszerűen csatlakozott a gyakorlati és az elméleti csillagászat, mind matematikai, mind földrajzi szempontból. Az optika valamennyi ága alatt geometriai optika értendő, de valószínűleg három részre osztva, előre vévén az alapfogalmakat, kiegészítve a perspektíva elméletével. Második fejezetként tárgyalták az úgynevezett „Catoptricá"-t, melyben a fényvisszaverődésről volt szó. Utolsóként vették a „dioptircá"-t, a fénytörés tanát. Minden bizonnyal tanultak itt a lencsékről, s azok alkalmazásáról. A tankönyvül használt Weidler-féle matematika legalábbis ezeket a témaköröket tárgyalja.

18 Az előzőekben részletesen megvizsgált 1792-es és 1828-as nagykőrösi tanterveknek feltűnő, de egyelőre dolgozatunkban még nem érzékeltetett sajátossága a matematika túlsúlya a reáltárgyak körén belül. Mint majd látni fogjuk, a többi reália szinte csak mellékesen bukkan fel a tantervekben. Különösen az 1792-esben. Komolyabb súlya e többi, természettudományi tárgynak csak az 1828-as filozófiai kurzusban volt. Sajnos, az óraszámokat nem tudjuk, ezért az arányok alaposabb elemzésébe bele sem foghatunk. Valóban érdemleges mondanivalónk a matematika egyes részeinek arányairól lehet, s egyáltalán arról, hogy a matematika milyen stúdiumokból épült fel. E téren vizsgálódva az első érdekesség, mellyel találkozunk, a mai értelemben vett fizika beolvadása a matematikába. Esetünkben ugyan nincs szó a fizika valamennyi ágáról, de az sem volna meglepő, hiszen a matematika szó, részben még ekkor is, de korábban minden megszorítás nélkül a természettudományok összességét jelölte.

19 Következésképpen a kor felfogásának megfelelve tanították a fizika, a csillagászat és a földrajz egyes területeit a nagykőrösi professzorok a matematikán belül. Másik érdekessége ezeknek a tanterveknek, már tudniillik, ha a mából nézzük őket, hogy ilyen rengeteg időt fordítottak a négy alapművelet oktatására. Az 1792-es tanterv négy, az 1828-as pedig két esztendőt szánt erre a stúdiumra. A továbbiakban pedig ismét több esztendő telt el az aránypár tanításával-tanulásával, s ez szintúgy képtelenségnek tűnik. A tantervekből nem magyarázható meg e feladatok akkori megoldásának időigényessége. Ezzel szemben kitűnő eligazítással szolgálnak a korabeli tankönyvek. Melyek voltak ezek? Nos, a nagykőrösi iskola történetírói 332