Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

AZ ASZÓDI ISKOLAJÁRÁS: A körlelkészi jelentés ebben az iskolajárásban nem mutatta be az iskolajárásban végzett mun­kát, hanem csak az iskolaépületekre szorítkozott. Természetesen nem kerülte el a dékán figyelmét a tanító képességének, tanítási módszerének vizsgálata, vagy az iskoláztatás figyelem­túel kísérése. Megállapította a jelentés, hogy az iskolai épületek részben jók, részben pedig felújítást igé­nyelnek. A tanítók képességével nem volt megelégedve a körlelkész, ezért tette ezt a megállapí­tást: „nem kielégítő". Sok tanító szép törekvése, buzgalma megtörik az egyházközség tagjainak a hanyagságán. A legkiáltóbb ilyen helyzet Pencen volt. Az aszódi iskolát túlzsúfoltnak minősítet­te a jelentés. Itt segédtanító alkalmazása nélkül nem lehet magasabb szintű eredményt várni. A domonyi tanító kitűnő énektanítását is szóvá tette a jelentés, kiemelve, hogy 240 éneket tanított meg a tanítványaival. Az iskolai tanmódszerről lehangoló képet festett a körlelkész: „A tanmódszer bemagolásból állván, egyáltalán nem kielégítő." Az iskolába járás helységenként változó. Általában a téli hónapokban teljes. Mintha kedvező változást észlelt volna a jelentés, amikor megállapította, hogy az utóbbi években a nyári hóna­pokban is kedvezőbb, mint máskor volt az iskolába járás. Domonyban nem tartották meg a nyá­ri vizsgát. Ikladon találta a dékán a leghanyagabbnak a nyári iskoláztatást. Nem kerülte el a körlelkész figyelmét az a jelenség sem, hogy a világi főurak egyre lanyháb­ban kezelik az iskolaügyet, mely zsibbasztólag hat az iskolákra. Kéri a patrónus főurakat, hogy nagyobb ügybuzgalommal támogassák iskoláikat. Hévizgyörköt emelte ki a körlelkészi jelentés ellenpéldaként. Itt a földesuraság a tanügy érdekében dicséretes áldozatokat tett. A solti iskolajárást csak a teljesség kedvéért vontuk bele ebbe a sorba. Itt azonban egyetlen olyan iskola nem működött, mely kitűzött feladatunkhoz tartozna. 1863-ban Juhász Ferenc esperes és b. Podmaniczky Ármin egyházmegyei felügyelő gyüleke­zetlátogató körutat tettek az egyházmegyében. Ezen az esperesi vizitáción találkoztak az egyház­megye vezetői a presbitériumokkal. Szemügyre vették az egyházi épületeket. A hivatalvizsgálat­kor az anyakönyveket és a jegyzőkönyveket kellett bemutatnia az egyházközségnek is, az iskolának is. Pénztárvizsgálatkor pedig nemcsak a számadásokat tekintették meg, hanem a pénz­tári ügyvezetést és a pénz kezelését is. Felmérték az egyházközség vagyonát. Végül megtekintet­ték a lelkész és a tanító díjlevelét és megvizsgálták annak teljesítését is. Az elkészített jegyzőkönyv bepillantást enged témánkat érintő kérdésekbe is. így az iskolák állapotáról készült felmérés dokumentuma képet nyújt, milyen lehetett az akkori iskola. Az aszódi egyházközség jegyzőkönyveit alapul véve ismerkedjünk meg az aszódi, az ikladi és a hévizgyörki iskola állapotával, hiányosságaival. Jó karban találta az egyházmegyei elnökség az aszódi elemi és latin iskola épületét. A kisebb iskolában a gyerekek sokat mulasztottak. Ennek első számú oka az volt, hogy a szülők már má­jus elején befogták az otthoni munkákba gyerekeiket. Gyakorlatilag április végétől az elemi is­kolában nem jártak csak a mesteremberek gyermekei. Az épületekről megállapították, hogy céljának megfelelő mind a két iskolaépület. Tágas és világos a tanterem a nagyobb iskolában is, a kisebben is. A tudományokban való előrehaladásról benyomást szereztek a magas vendégek és megelégedettségükről nyilatkoztak a jegyzőkönyvben. Különösen a nagyobb iskola tanulói haladtak szépen a latin nyelv ismeretében. Ikladon a templom ragadta meg a látogatók figyelmét. Az 1827-34 között épült templom tor­nyát 1860-ban tatarozták és a torony tetejét vaslemezzel burkolták. A templomban ekkor még nem volt orgona, de tervezték az új orgona építését. Biztatást is kaptak ennek megvalósítására az egyházmegyei elnökségtől a presbitériumon keresztül. „Az iskola, tanítói lak és a község ta­nács szoba egy hosszú és egy fedél alatt régi idomtalan épület lévén, a tanítólak szobái, a konyha ajtajai egészen utcára nyílók, de kivált az iskola helyisége 60-70 tanítványnak ugyan­éi

Next

/
Thumbnails
Contents