Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Farkas Péter: A természettudományok oktatásának kezdetei Nagykőrösön

jutottunk ahhoz a korábban is felvetett kérdéshez, hogy a reáliák oktatásával kapcsolatban milyen adatokat rejtegetnek az iskola könyvtárának leltárjegyzékei. AZ ISKOLA KÖNYVTÁRA Részletes vizsgálatnak az 1835-ben megnyitott és 1851-ben félretett leltárkönyvet vetettük alá.

56 A jelzett időszakban folyamatosan vezetett dokumentumból, noha a bejegyzések eszközlésekor keltezést nem használtak, elég nagy biztonsággal megállapítható, hogy mely könyvek voltak már meg az 1835-ös leltározás idején, s melyek a későbbi beszerzések. Az elemzés során nem vettük figyelembe azokat a neveléstudományi könyveket, melyeket Teleki Sámuel, s azokat a vegyes tárgyú könyveket, melyeket Ballá Károly ajándékozott az iskolának. Mégpedig azért nem, mert ezek alaposan megváltoztatták volna az egyes szakcsoportok arányait, mégpedig kívülről, véletlenül, hiszen nem voltak az iskola beszerzései. Mellesleg ezeket az adományokat külön is leltározták. Az összehasonlítás kedvéért feldolgoztuk az 1852-es leltárkönyv néhány adatát is. Az elemzés során mindenkor a címet vettük egységnek, tehát nem voltunk tekintettel sem a kötetek számára, sem a duplumokra. így számolva, az 1835-ben felfektetett, s 1851-ben befejezett leltárkönyv záróállományát 1034 tételnek (címnek) találtuk. A leltárkönyvben is meglévő szakcsoportok szerinti megoszlás a következő volt: Cím % 1. Vallástudományi könyvek 283 27,4 2. Filozófiai könyvek 115 11,1 3. Történettudományi könyvek 111 10,7 4. Nyelvtudomány és szótárak 79 7,6 5. Törvénykönyvek 19 1,8 6. Fizikai és matematikai könyvek a természetleírásiakkal együtt 97 9,4 7. Poétái munkák 144 13,9 8. Statisztikai és geográfiai könyvek 36 3,5 9. Gazdasági könyvek 20 1,9 10. Nevelési könyvek 70 6,8 11. Vegyes tárgyú könyvek 60 5,8 Összesen: 1034 99,9 A címek egykori besorolása lényegében ma is elfogadható, így a fenti adatok önmagukért beszélnek. Nagyjából azt a képet mutatják, ami el is volt várható egy a humaniórákra, s különösképp a teológiára beállított középszintű iskolától. Pedig ebben a táblázatban már kifejeződnek azok az óriási változások, melyekről az előzőekben szó volt, s amelyek lényege a természettudományok felé fordulás volt! Nézzünk a számok mögé! Minket alapvetően a 6. sorszámú szakcsoport érdekel. Ebben, mint láttuk, 1851-ben 97 tétel szerepelt. Ezzel szemben ugyanitt csak 32 cím volt 1835-ben az alapleltárban. Tehát 1851-ig, a nagy iskolai változások idején, 65 cím új beszerzésként került a könyvtárba. S a 65 tétel közül 64 új, vagyis 1835 utáni kiadású volt. Végeredményben a könyvállomány ebben a rovatban megháromszorozódott. Hasonlóak a változások a minket érdeklő többi állománycsoportban is. Gazdasági könyv 3 tétel volt 1835-ben és 20 a leltárkönyv zárásakor. A statisztikai és földrajzi címek száma 13-ról növekedett 36-ra. Egyébként leglátványosabban a neveléstudományi könyvek száma nőtt: tízről hetvenre! A vizsgált tizenhat év alatt a könyvtár teljes gyarapodása 377 cím volt. Ebből a legtöbb a poétái munka (szépirodalom) volt 72 tétellel. Mindjárt ezután a természettudományi művek kö343