Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Farkas Péter: A természettudományok oktatásának kezdetei Nagykőrösön
vetkeznek (65 cím), aztán a neveléstudományiak (60 cím). A továbbiakban a sorrend a következő: történelem (41), filozófia (32), vegyes (27), nyelvtudomány (24), statisztika-földrajz (23), gazdaságtan (17), vallástudomány (8), törvénykönyv (8). Látható, hogy az új beszerzések közötti arányok szöges ellentétben álltak a könyvtár alapvető, de még 1851-ben is érvényesülő szakcsoportok szerinti arányaival. Az 1852/53- évi állományleltárt más szakcsoportok kialakításával készítették el, így a két leltár közvetlen összehasonlítása nem lehetséges. Ezért egyesével meg kellett vizsgálnunk az ekkori alapleltárban szereplő 1374 címet, s így megállapítanunk az arányokat. Eszerint 1852/53-ban kimondottan természettudományi és matematikai könyv 130 tétel (cím) volt a könyvtárban, vagyis 9,5%. Alkalmazott természettudományi (mezőgazdaság, orvostudomány, ipar stb.) címek száma 66 volt, azaz 4,8%. Ezeknek a könyveknek egy része korábban a gazdasági, illetve a vegyes tárgyú könyvek közé volt besorolva. Erre is tekintettel kimondhatjuk, hogy az arányok már nem változtak ebben a néhány évben. Sajnos, azt nem áll módunkban megvizsgálni, hogy végül is milyen természettudományi könyveket forgattak a régi nagykőrösi diákok, de reméljük, hogy erre is adódik alkalom. ÖSSZEGZÉS E tanulmányban a nagykőrösi református iskola történetének 125 évét vettük nagyító alá abból a szempontból, hogy miként alakult falai között a matematika és a természettudományok oktatása. Munkánk során a tanterveket vettük alapul, noha ezek már közismertek voltak 57 . Értékelésükben itt csupán egy új szempontot igyekeztünk érvényesíteni. Újdonságként mutattuk be Szikszai József számtanfüzetét, a fizikai szertár leltári jegyzékét és a könyvtár néhány adatát. Tanárky György gazdaságtani jegyzetéről sem esett még szó sehol ilyen részletességgel. Mindezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a természettudományok oktatása Nagykőrösön minden jel szerint beilleszkedett a protestáns iskolák rendjébe, noha helyszűke miatt éppen ezt az illeszkedést nem tudtuk bemutatni. Végső soron nem is az összehasonlítás volt a célunk, hanem a nagykőrösi viszonyok ismertetése, hogy az összehasonlítás majd elvégezhető legyen. Ugyanakkor szándékoltan törekedtünk a bizonyosan sajátos vonások hangsúlyozására, melyek legfontosabbika a tanítóképző és a gazdasági intézet megnyitása volt. Ennek előkészületeit véltük tetten érni az 1828-as tanterv természettudományi „nyitásá"-ban, majd a természettani és matematikai tanszék megalapításában és Szigeti Warga János meghívásában. A természettudományos-gyakorlati képzést (is) megcélzó nagykőrösi kísérlet kudarcba fulladt. Ennek ellenére napjainkig példát mutató emléke lett a racionalizmus egykori térhódításának, a protestáns egyházakban magukban is megtalálható egykori megújulási törekvéseknek. 344
