Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
A protestáns tanulók, így a megye evangélikus iskoláiban tanulók is a vallás ismeretét Hübner tankönyve alapján tanulták. Fodor Pál dolgozta át magyarra. A tankönyv először Bázelben jelent meg 1754-ben, majd 1760-ban. Az 1820-as évekig sorozatosan jelent meg itthoni kiadásban. Ez a könyv inkább a tanítók számára jelentett kézikönyvet. 52 ószövetségi és 52 újszövetségi bibliai történetet tartalmazott. A címe is ezt jelezte: Száz és négy válogatott bibliabéli históriák, amellyeket az Ó- és Üjtestamentumi szent írásokból a gyengéknek kedvéért össze-szedett Hübner János. Minden bibliai történetet didaktikai segédanyag is kísért. Az iskolatanítók használták ezt a könyvet eredeti német változatban is ott, ahol erre szükség volt az anyanyelvi iskolában. A harmadik tankönyv, amit bizonyosan használtak megjelenése idején, az „Oskolai tanító könyv" címet viselte. Szerzője Georg Johann Lunz volt. A német nyelvű művet Látzai József pápai református professzor fordította le magyarra és adta ki. „Szabadon fordítva és némelly szükséges változtatásokkal s bővítéssel alkalmaztatva a magyar ifjúság hasznára." Győrben jelent meg ez a könyv először 1793-ban. A magyar nyelvű könyv 331 oldalas. Enciklopédikus jellegű. Oktatási módszerek nincsenek benne. Az első nagy fejezete a természet históriája. Ebben növénytant, állattant és ásványtant találunk. A második része az emberrel foglalkozik, mint aki része a teremtettségnek és benne van összekötve a testi világ a lelki világgal. Ismerteti a szerző az emberi szervezetet, majd az egészséges élet szabályairól ír. A harmadik részben a különböző mesterségekkel ismerteti meg a könyv a fiatalokat. A kereskedéssel kapcsolatban a pénzekről tanít, a mértékekkel összefüggésben pedig a számtant tárgyalja behatóan. Majd geometria, mechanika, építési ismeretek, és a levélírás fejezetei következnek. A fizikai rész után terjedelmes a földrajz és a történelem ismertetése. A könyv a vallás szükséges ismereteivel zárul. A FELVILÁGOSODÁS ISKOLAPOLITIKÁJA AZ ISKOLÁK BELSŐ ÉLETE Az első nagy próbálkozás az egyházi kezelésben lévő iskolákban az állami befolyás erősítésére az 1777. évi Ratio Educationis volt. A katolikus iskolákban mindenki úgy gondolta, hogy az irányítás marad a régi. A protestáns iskolákban azonban ellenállással fogadták a királyi rendeletet. Az évszázadok alatti sok-sok harcban kivívott viszonylagos autonómiát féltették az evangélikus egyházban is. A tankötelezettség elvét azonban 1778-ban már magáévá tette az evangélikus egyház iskolarendszere is. Az 1806-os IL Ratio Educationis már reálisabb meglátást tükröz, mint az I. Ratio Educationis - már ami az evangélikus iskolákat illeti. Ugyanis az 1806-os rendelet célkitűzéseként annak a szintnek az elérését tűzte ki az állami irányítású iskolák számára, mint amilyen szinten az akkori protestáns népoktatás állt. 41 Ennek igazolására ismerkedjünk meg a századforduló táján a cinkotai iskolai körzetben bevezetett szabályzattal. Ez az irat nemcsak az iskolai munkával foglalkozik - utasításként a tanítók és a dékánok számára -, hanem a tanító személyét is határozottan megrajzolta és még az iskolában folyó népoktatási célkitűzésekről is szerezhetünk néhány információt. 33
