Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

KIADÁSOK Személyi illetmény 1. Igazgatónak (1050 Ft készpénz, 150 Ft lakáspénz, Rendes tanároknak (á 950 + 150) 5600 Ft 2. Tornatanítónak 750 Ft 3. Három bejáró hitoktatónak 300 Ft 4. Intézeti orvosnak 40 Ft 5. Szolgának 50 Ft Dologi szükségletek 1. Fűtés, világítás, tisztogatás 50 Ft 2. Kisebb javítások 200 Ft 3. Taneszközre 200 Ft 4. Könyvtárra 100 Ft 5. Irodai és osztálybéli apróbb dolgokra 100 Ft 6. Az intézeti helyiségek házbér egyenértéke 450 Ft 7. Épület biztosítása 10 Ft Ösztöndíj és segély 1. A saját ösztöndíj alapból 90 Ft 2. A Csernyánszky alapból 60 Ft 3. Az alumneumra 43 Ft Összesen: 8043 Ft

2

" A fenti végösszeg különbségéből kitűnik, hogy most már 3000 Ft államsegély hozhatná egyenlegbe az aszódi algimnázium gazdálkodását. Újabb bizonytalansági tényezőként került a felszínre az a tény, mely szerint az egyházkerület polgári leányiskoláját Aszódon állítja fel. A GB tagjai attól féltek, hogy a támogatások csökkenése végképpen a gimnázium felszámolásához vezet. Ugyanakkor abban is reménykedtek, hogy a leányiskola tornaterme viszont megoldja az egyik legfontosabb problémát.

300 Ezenközben a vallás és közoktatási miniszter másodszor is megintette az iskolát, ami után már nem lehetett kivárni, taktikázni, sem terveket kovácsolni, hanem cselekedni kellett, hiszen az 1883- XXX. te. 53§-a értelmében a harmadik megintés az iskola megszüntetését jelentette volna. Ennyi sok nehézség és csapás mellett érkezett meg a VKM újabb leirata, amelyben ismételten megtagadták az államsegély folyósítását.

301 Roppant nehéz évek voltak ezek. A tanárok 1-2 évig maradtak, rendszerint csak az igazgatók rendelkeztek tanári oklevéllel, de a bizonytalan állapotok miatt ők sem tudtak Aszódon gyökeret ereszteni. Dr. Hóman Ottó tanfelügyelő rendszeresen látogatta az iskolát s bár szigora közismert volt, az aszódi algimnázium mérhetetlen erőfeszítését méltányolva megértően viselkedett. Elismerte a tanárok, a GB igyekezetét, mindazonáltal az előírások, a tárgyi feltételek megvalósítását folyamatosan és következetesen megkövetelte. A harmadik megintést sikerült az iskolának elkerülnie. 1893-ban előbb a tornaterem kérdése oldódott meg, mégpedig úgy, hogy az 1891-ben kapuit megnyitó Leánynevelő Intézet termét bérelték ki a téli hónapokra, másfél év múlva megtarthatták az első „tornaversenyt".

302 1894 nyarán pedig a gimnázium udvarán felépítették a rajztermet. Nagyon lassan, ám kezdett megoldódni a tanári kérdés is. Dévény, Strompf, Zuberecz, majd Bolla és Szabó letelepedésével megszilárdult a tantestület. Ezzel együtt a szakvizsgázott, okleveles tanárok aránya is megnövekedett. A VKM is megenyhült. Látva az iskolafenntartó erőfeszítéseit, először 1897 tavaszán küldtek 220 forintot tanszerekre, majd az év nyarán 2000 forint rendkívüli államsegélyben részesítették az iskolát.

303 Az algimnázium helyzetének megszilárdulásáért sokat tevő Bolla igazgatása és Bencsok kurátorsága idején, a századfordulón tovább javult a helyzet. Az 1894. XXXVII. te. rendelkezései ér267