Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

Mindezek ellenére még minden lehetőt megmozgattak az iskola megtartása érdekében. így 1857. október 24-én Galli Tóbiás szarvasi tanár „... megválasztatott Al-Gimnáziumunk tanárának" - igaz megbízatása csak egy évre szólt, - „.. .azon határozatra vitte a gyülekezetet, hogy kimondván erős és szilárd szándékát minden a törvényesség határain belül fekvő térekeni lépéseket az oskola további fennállhatását illetőleg megtenni a választott Tanító Úr csak egy évre hivatták meg éspedig ugyan azon kötelezettségeket ugyan azon beneficiumokkal, melyekkel e hivatalt volt Tanárunk Koreny István úr viselte." Segédtanárra viszont nem volt pénz, ezért Podmaniczky Ármin gyermekeinek nevelőjét, Bogsch Jánost engedte át az iskolának úgy, hogy bérét б fizette. Ezzel egy időben az egyházi közgyűlés határozatban fogadta el, hogy kérni kell az esperességet „...majdminden esperességben létező s valószínűleg esperességünkben is felállítandó esperességi iskola helyéül városunkat tűzze ki..." Indoklásként felsorolták: - az iskola épületének állaga jó, - a tanító fizetése megfelelő, - közel a főváros, jó a közlekedés - a gyermekek elszállásolása és élelmezése olcsóbb, mint a nagyobb városokban." 2n Sajnos az esperesség ekkor még nem nyilatkozott, mindazonáltal Royko Lajos javaslatára elhatározták, hogy egy új tantervet dolgoznak ki a nagyobb iskola számára."

212 Az 1858-as év elején azon fáradoztak az egyház iskolát megmentő tagjai, hogy az intézmény fenntartására pénzt szerezzenek. Ennek érdekében mindenekelőtt megkeresték Podmaniczky III. Jánost (Rákoskeresztúron élt) és Podmaniczky Lajost, hogy a náluk kölcsönben lévő egyházi pénzeket, azok kamatait fizessék vissza. Egyébként is „...e pénz elosztásában saját teremtményére, helybeli oskolánkra is kegyesen szemet vetni szíveskedjék" - írták kissé indulatosan a pénzügyi gondokkal küzdő báróknak.

213 Aztán a városi Kisdedóvó Társulat tőkéjének egy részét С/з-át) is megszerezte Royko Lajos, mivel az óvodát felállítani ekkor még nem tudták. Mindenesetre ezekben az években roppant nehéz helyzetben volt az evangélikus egyház. Jelentősen csökkent a hívek száma (általában Aszód lakossága, több ház üresen állt), így kevesebb lett a bevétel.

214 Néhány éve újították fel a templomot és két iskolát is fenn kellett tartani. Nehéz helyzetében külső segítséget senkitől sem remélhetett. Ugyanekkor a fő terheket már nem kizárólag a szlovák anyanyelvű paraszti lakosság viselte, hanem az iparosok és kereskedők is, valamint az átlaghoz képest nagyobb számú értelmiség. Ezért is kérte Jenes Vilmos mérnök, hogy havonta egy alkalommal legyen magyar nyelvű igehirdetés a templomban. Ez viszont feszültséget eredményezett, mivel a szlovák nyelvű többség ragaszkodott az eddigi gyakorlathoz.

215 Ilyen állapotok mellett egyre kilátástalanabb lett a nagyobb iskola helyzete, végül kénytelenek voltak belátni „...a gimnaziális iskola helyett miután az többé hasonló állapotban fenn nem állhat, felső elemi fiúiskola alakíttassák." 2l6 Az 1860/61. és az 1861/62. tanévekben pedig még leánynövendékek is tanultak az iskolában, a „gimnaziális" oktatás három évig szünetelt Aszódon. Az iskola végleges felszámolásába nem nyugodtak bele a város és az egyház vezetői. Az iskola újjászervezésére, az iskolai terv kidolgozására választmányt hoztak létre Mikulás pap vezetésével.

217 Tagok: Royko Lajos, Miklóssy János, Micsinay Endre, Lacsni András, Troisch Ernő. Az elnök megbízásában sok köszönet nem volt, ugyanis Mikulás egészen mással volt elfoglalva. Ekkor az evangélikus egyházat az egész országban az 1859. szeptember 11-én kihirdetett rendelet foglalkoztatta. Mikulás azok táborába tartozott, akik az önkényuralomnak hajlandók voltak behódolni, a csábító pátensnek elfogadására buzdította híveit. Ugyanakkor a felügyelő Podmaniczky Ármin éppen az ellenkezőjére serkentette Luther követőit s végül is ők győztek, vagyis hazánk evangélikusai nem alkudtak meg I. Ferenc Józseffel (226 egyház s 306 000 hívő igennel, ám 345 egyház 543 000 hívővel nemmel szavazott!) Az iskolaszervező bizottság létrehozása azonban jelezte a szándékot és azt a tényt, hogy Aszód sohasem mondott le középiskolájáról. Az első bíztató jel az újrakezdésben 1862-ben tör237