Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

Az iskola ismét jelentős szerepet játszott Pest megye evangélikus ifjúságának a képzésében, mert a 32 diák közül több a „vidéki", mint az aszódi. Leánytanulók nincsenek, fiúiskola a schola latina. E kimutatás pontosan tartalmazza az apa jogállását és foglalkozását: Nemes 8 Nem nemes 24 Foglalkozás: birtokos nemes 4 pap (nemesember!) 2 tanító, tanár 3 intéző (nemes) 2 csizmadia 3 szabó 3 mészáros 2 festő (kék-) 1 szakács 1 kocsmáros 1 molnár 1 szűcs 1 Hat fiúnak meghalt az édesapja, akik közül három szűcs, 1 hajdú volt. Széles skálán mozog a tanulók életkora: Életkor 6 9 10 11 12 13 14 Összesen Syntaxista 1 1 Grammatista 5 6 1 12 Donatista 1* 3 5 1 5 4 19 * Nagy Gábor tápiószelei nemesúr hasonnevű fia, aki 9 éves bátyjával együtt donatista. Holétzy - akárcsak hét évvel előbb Chován - a gyermekek magatartását és tanulmányi eredményét egy-egy tömör, találó jelzővel fejezte ki, értékelte, tehát nem számjeggyel „osztályozott". Az 1778-as jelentés a diákoknál külön megjegyzi a nemzeti hovatartozásukat. Ez sem az 1804., sem az 1810/1 l-es kimutatásban nem szerepel. Csupán a nevek alapján próbáltuk meg ilyen jellegű megállapítást tenni, amely csak megközelítő értékű lehet: Nemzetiség 1804 % 1810/11 % Magyar 13 34 13 41 Szlovák (szláv) 22 58 16 50 Német 3 8 3 9 A roppant kevés és gyér dokumentum segítségével megkíséreltük az iskola történetének első száz évét bemutatni. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy az aszódi ev. schola latina a mai Magyarország területén fontos kultúrmissziót töltött be, a magyarországi evangélikus egyháznak szerény, ám fontos tanintézete volt. Az oktatás terjedelme alkalmanként változhatott ugyan, de mindvégig magasabb képzés folyt a falai között, mint az elemi (nemzeti) iskolákban. Mindenekelőtt a latin nyelv tanításával emelkedett ki, továbbá a város lakóinak többnyelvűsége az oktatás mindennapjaiban is érvényesült, amely nemcsak a tényleges nyelvismeret tökéletesítését (olvasás, írás) eredményezte, hanem azt a ma is példaértékű felfogást tükrözte, mely szerint minden diák a saját anyanyelvét is használhatta, képezhette ebben az iskolában. 203