Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
KOREN ISKOLÁJA Az aszódi latin iskola 131 éves történetének kiemelkedő szakasza az a huszonhárom esztendő, mely idő alatt Korén István professzor állt a tanoda élén. Ezért külön fejezetben tárgyaljuk ezt az 1834-1856 közötti korszakot. A fent ismertetettekből kitűnik, hogy az 1834 előtti latin iskola belső életéről igen keveset tudunk. Korén István tanárkodásának kezdetétől azonban annál többet. Az egyik legtöbb adatot tartalmazó dokumentum a Matricula, amely az 1833/34. tanévtől az 1862/63. tanévig - évenkénti bontásban - tartalmazza a beíratott tanulók nevét, életkorát, vallását, születési helyét, apja nevét, foglalkozását, lakóhelyét, a diák osztálybeli besorolását, tanév végi osztályzatait, mulasztását. E fontos iratban ezeken kívül más adatokat is találunk, amelyeket majd az adott helyen ismertetünk. 143 • • • Vegyük tehát sorba az adatokat és vizsgáljuk meg Korén iskolája diákjainak összetételét. A 23 tanév alatt összesen 1158 beírt diák adatait tartalmazza a Matricula. Már most szeretnénk leszögezni, hogy ennyien nem végezték el az adott évfolyamokat, ugyanis többen - különböző okok miatt - kimaradtak, más iskolába távoztak. A tanulók általában 10-15 éves korukban jártak Aszódra. Az akkori három éves elemi iskola után iratkoztak be a schola latinába, azonban voltak eltérések, vagyis 10 évesnél fiatalabb és 15 évesnél idősebb diákokat is találhatunk a névsorokban. (Szélsőséges példaként említsük meg az 1834/35-ös évben beírt Klein Simon 32 éves sárosújfalui illetőségű, izraelita vallású grammatista II-be járó diákot.) Mivel az életkor és az iskolába, azon belül az osztályba sorolás összefüggött egymással, itt kell szólni a XVIII-XIX. századi magyar középiskolákról. Az 1777. évi Ratio Educationis a gimnáziumot 5 évben állapította meg. Ennek az első három éve a grammatika (a syntaxisig bezárólag), az utolsó két év a humaniora (retorika, poétika). Ez a II. Ratio Educationis (1806) megjelenése után annyiban változott, hogy a grammatika 4 évre emelkedett. Természetesen az evangélikusok sem az 1777., sem az 1806. évi tanügyi rendelkezést nem tartották magukra nézve kötelezőnek. Már említettük, hogy szinte minden középfokú tanodájukban más és más tanrendet követtek, az évek száma is változott. Ezért Schedius Systemájának a megalkotása után, bár azt hivatalosan nem vezették be, általánossá vált a 7 osztályos gimnázium, amelynek első 5 évében találjuk az előkészítő évet (donatus), a két éves grammaticalis fokozatot és a szintén két éves syntaxist. Azokat az iskolákat, ahol csak eddig a szintig folyt az oktatás, schola latinának, schola grammaticalisnak nevezték. Ilyen volt az aszódi is. 144 A teljes gimnáziumhoz tartozott még a két felső év (retorika, poétika). Korén az iskolát az idők folyamán a következőképpen nevezte: 1840/4l-ig schola grammaticalis 184l/42-ben gymnasialis oskola 1842/43-1844/45-ig nyelvészeti iskola 1845/46-ban nyelvtani oskola 1846/47-1849/50-ig progymnasialis oskola 1850/5l-ben nyelvtani oskola 1850/52-1852/53-ban oskola 1853/54-ben magán progymnasium 1854/55-ben magán gymnasium 1855/56-ban reáltanoda Korén, iskolájában a Schedius-féle elképzelést alkalmazta, kis különbséggel. A donatus mindenképpen előkészítő jellegű osztály volt. Itt mérte fel az alapos tanár, hogy az elemi ismeretekben mennyire jártasak a gyermekek, milyen terhelésre képesek, a latin nyelv alapjait milyen 204
