Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

Ekkor már gyakorlat, hogy öt évi szolgálat után automatikusan emelkedett a rendes tanárok fizetése 100 forinttal.

116 Az 1883. XXX. te. - az ún. középiskolai törvény - forintösszeget ugyan nem, de sok minden mást (óraszám stb.) szabályozott. Akárhogy is nézzük a dolgokat, az aszódi algimnázium tanárai ha nem kiemelkedően jó, de még a középszerű fizetésükkel is meglehetős anyagi körülmények között éltek. Nem lehetett gond számukra a családalapítás, a családjuk eltartása. Az 1890-es évek közepétől tovább emelték az aszódi tanárok fizetését, mely tényben szerepet játszott a korona bevezetésével járó kisebb mérvű pénzátértékelés is. 1894-ben a két üres tanári állást már 1200 Ft-tal hirdették meg.

117 Szabó Lajost pl. 1898-ban 1200 Ft fizetéssel és 150 Ft lakáspénzzel alkalmazták.

118 A rendes tanárokat aztán 1904-ben rangfokozatba tették, Bolla, Szabó és Strompf 2600-2600 К fizetést kaptak. Náluk már figyelembe vették az ötéves korpótlékot is.

119 Dr. Osváthot 2400 К törzsfizetéssel és 400 К lakáspénzzel alkalmazták, ugyanakkor a tanári vizsgával nem rendelkező Dr. Gréb Gyula csak 1600 К fizetést és lakást kapott.

120 Az 1910-es években a GB a rendes tanároknak 1600 К fizetést és 500 К lakáspénzt biztosított, ugyanakkor minden esetben - a szerződés értelmében - megkeresték a kultuszminisztériumot, hogy a 2400 K-ra való kiegészítést, tehát tanáronként a 800 K-t adják meg, utalják a GB számlájára. Alapvetően ez a fizetési rendszer maradt meg a pengő bevezetéséig. • • • A felekezeti iskolák tanítóiknak kezdettől fogva biztosítottak lakást. Az iskolákat már eredetileg úgy építették, hogy mellé tanítói lakokat is húztak. Ennek - akárcsak az iskolának - a mérete igen különböző volt. Függött az iskolába járó gyermekek számától, amely - nyilvánvalóan - összhangban állt a gyülekezet nagyságával. Ahol több gyermek volt, ott több a szülő, így az egyház is tehetősebb lévén nagyobb iskola és tágasabb tanítói lak felépítésére vállalkozhatott. E téren az is sokat jelentett, hogy a faluban, városban élő uraság (uraságok) milyen vallású és milyen vagyonos volt. A Galga-vidék településeinek evangélikus iskolái és tanítói lakásai az elmúlt századokban igen különbözőek voltak. XVIII. századi adatunk csak az ikladi iskoláról létezik, ahol is a tanítójegyző egy szobával, kamrával rendelkezett.

121 Az 1840. évi egyházvizsgálat jegyzőkönyve szerint a tanítói lak Vácegresen egy szoba, kamra, istálló és pince, Domonyban szintén ennyi és még egy „nyári lak" a kertben. Hévízgyörkről így írnak: „Az oskolaépület egy, az oskolatanító lakásnak és egy oskolának szolgáló szobából áll, mely mind az oskolatanító laknak, mind az oskolának alkalmatlan." A vidék római katolikus iskolái és tanítói lakásai egy 1846-os adat szerint hasonló helyzetűek. Bagón a kántortanítónak egy szobája és kamrája igen rossz állapotú, majorsági épülettel nem rendelkezett, az iskolai terem 29 m

2 alapterületű. Hévízgyörkön a kántornak egy szobája és középszerű majorsági épületben egy istállója volt. Galgahévízen a szűk iskolai terem és az egy szobából álló tanítói lakás roskatag. Kartalon csak iskola létezett, 14,5 m

2 alapterülettel.

122 A helyzet roppant lehangoló, mely viszonyok a XVIII. században még kezdetlegesebbek, még kedvezőtlenebbek lehettek. A vidék tanodái és tanítólakási állapotaihoz képest Aszód mezőváros iskolaviszonyai sokkal kedvezőbb képet mutattak. Az evangélikus kántortanítónak 1840-ben 3 szobából és 1 kamrából állt a lakása. Ki kell emelni, hogy az evangélikus tanítónak már 1773-tól létezett ez a viszonylag tágas és jó minőségű lakása, mely természetesen az idők folyamán többször is jelentős átépítéseket élt meg, mind a mai napig emberi hajlékul szolgál.

123 Amikor épületileg különvált a latin iskola az elemi iskolától, attól kezdve természetesen másmás oktató tanított a két iskolában. A középiskolát már eredetileg úgy építették, hogy benne tanári lakást is kialakítottak. Más helyen már jeleztük, hogy ez 1834-ig feltehetően 2 (3) szobából, konyhából és kamrából állott. Ezen állapot létezett mindaddig, amíg a latin iskola egy tanerőből 195