Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

A Podmaniczkyak már a középkori Magyarországon jelentős szerepet játszottak. Közülük az utolsó, nagy személyiség Podmaniczky Ráfáel(\1558), aki trencsényi főispán, tekintélyes oligarcha volt. Az elkövetkező évszázadokban a család tagjairól nincsenek ismereteink. Aztán 1652-ben Korpona szabad királyi város tanácsnoka, országgyűlési követe, 1654-1661 között pedig főbírája Podmaniczky Gábor. Rosnauer Zsuzsannával kötött házasságából három fiát ismerjük: Gábor , II. Mihály és III. András. Gáborról semmit sem tudunk; Mihály 1669-ben Eperjesen tanuló, iskolatársa - többek között - Thököly Imre, házasságot Wester Dorottyával kötött; András l669-ben született, majd Rákóczi Évát vette feleségül. Podmaniczky /. János Mihály fia, aki 1691- február 6-án született (fl743. Aszódon). Iskoláiról nem sokat tudunk, ám a latin nyelvben és a jogban járatos emberként ismerték, minden bizonnyal teljes gimnáziumot végzett és jogi tanulmányokat is folytatott. Magyarul, szlovákul anyanyelvi szinten beszélt, írt, olvasott, német nyelvtudásáról nincsenek ismereteink. A szerény vagyonnal rendelkező fiatalember szerencsés házasságot között a nálánál idősebb, 1690-ben született Osztroluczky Judittal, és ezzel a módos középnemesek sorába lépett. Osztroluczky János Aszódon építette ki birtokainak központját, Podmaniczky I. János is követte apósa példáját. Kiválóan vezette gazdaságát, mely munkájában felesége méltó társa volt.

54 Építkezéseiről, Aszód fejlesztéséről máshol már írtunk. Arról viszont még nem, hogy mélyen gyökerező protestáns szellemiségével a magyarországi evangélikusok egyik vezéregyénisége, aki református hittestvéreivel több ízben járt követségben az uralkodónál. Ez alkalmakkor, de országgyűlési követként is következetesen síkra szállt a protestáns szabadságjogokért, illetve fellépett a drasztikus rekatolizáció ellen. E téren méltó társa volt olyan kiválóságoknak, mint Ráday I. Pál, Ráday I. Gedeon, Prónay I. Gábor. A Pest megyei evangélikus esperesség létrehozásának egyik szorgalmazója és gyakorlati megvalósítója. Témánkhoz kapcsolódóan éppen ő az, aki felállította Aszódon a latin iskolát, amelyet az esperesség középiskolájának szánt. E tevékenységéről majd az iskola történetének ismertetésekor részletesen írunk. Mindezen sok kiválósága mellett barokk szellemisége és mély hite ragyogta át kedves, magyar nyelven írt verseit, kortársa szerint: „Podmaniczky János jártas és szerencsés énekköltő volt."

55 Az irodalmon kívül más művészeteket is kedvelt, egyik jelentős támogatója Mányoki Ádámnak, akivel megfesttette gyermekei, felesége és saját portréját. Itt kell megjegyezni, hogy az aszódi evangélikus egyháznak a világi vezetői (felügyelői) tisztségét Podmaniczky I. Jánostól kezdve egy rövid kis időt leszámítva 1923-ig a családnak Aszódon vagy közvetlen környékén élő tagjai töltötték be. Az aszódi családalapító Podmaniczky I. Jánosnak Osztroluczky Judittal kötött házasságában nyolc gyermek született. A felnőtt kort három lány és két fiú élte meg. A legidősebb leány Judit, báró Orczy Lőrinc, a neves költő és tábornok, Erzsébet báró Bujanovszky János Sándor tábornok, Anna Mária pedig gróf Beleznay Miklós tábornok hitvese lett. Közülük Beleznaynét érdemes kiemelni, aki rajongója volt a művészeteknek és az irodalomnak, pesti szalonjának ékessége Kármán József, fényes estélyein megjelenni rangot jelentett, hiszen ezeken (mint pl. 1792. február 15-én) a nádor, sőt a hercegprímás is megfordult.

56 A Ferenciek terén álló Beleznay-Podmaniczky ikerpalota a XVIII. század végének egyik szellemi központja. A Beleznayházban nyílt meg 1777-ben Pest első (Weigand János György tulajdonában) könyvesboltja.

57 Podmaniczky I. János két fia a család idősebb és fiatalabb ágának a megalapítói. II. József császártól mindketten (és leszármazóik) 1782. július 5-én bárói rangot kaptak. Podmaniczky II. János Aszódon született (1718. szeptember 15.), és itt is halt meg (1786. június 3-)- Folytatta apja kitűnő gazdálkodását, érdeklődése a tudományok felé is kiterjedt. Említésre méltó könyvtárat hozott létre, amelynek látogatói közül megemlíthetjük a tudós máriabesnyői szerzetest, Fessier Ignácot.

58 A kortársak kiemelik érem- és fegyvergyűjteményét is. Testvérével bővítették a kastélyt, új parókiát, iskolát és az evangélikus templom tornyát építették fel. Ők járták ki az uralkodónőnél, hogy Aszód mezővárosi kiváltságot kapjon. Ezt a kegyet talán annak is köszönhették, hogy amikor Mária Terézia Grassalkovich Antal gróf meghívására Gödöllőn tar169