Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

tózkodott az ünnepi vacsorán, „...a két Podmaniczky fivér állt külön az uralkodópár szolgálatára." 59 Négy gyermeke közül az idősebb ág vonalát br. Podmaniczky László ezredes (1747-1803) Radvánszky Karolinával kötött házasságával vitte tovább. A Podmaniczky törzs egyik legkiválóbb személyisége br. Podmaniczky József (* Aszód 1756, f Pest, 1823), aki alacsony, kissé púpos ember volt, ám e kis testben „egy óriási lélek" lakozott.

60 „Kétlem, hogy századunk tíz ilyen színvonalú embert hozott volna létre"- írja róla Berzeviczy. Alapfokú iskoláit a szülői háznál, a kiváló Szontágh Sámuel mellett végezte, László testvérével együtt. Majd László Pozsonyban, József pedig Debrecenben és Sopronban, ezt követően Göttingában tanult Szontágh felügyelete alatt. József nyelvtudása bámulatba ejtette kortársait. Kiváló zongorajátékos és egyben nagy zeneértő, az ő házában lépett fel először a hétéves Liszt Ferenc. A Magyar Játékszín Társaság fő támogatója, színházi intendáns. A felvilágosodás híve, szabadkőműves. Bár II. Józseffel sok mindenben nem értett egyet, sőt összekülönbözött vele, uralkodása idején mégis kormányhivatalt vállalt. 1790-től a nemesi-nemzeti mozgalom egyik vezetője és egyben teoretikusa, e moz- Báró Podmaniczky 1. Sándor galom felvilágosult reformista szárnyát képviselte. 1802-től Bács-Bodrog vármegye főispánja; 1815-ben, Párizsban Ausztriát képviselte a napóleoni háborúkat lezáró gazdasági-pénzügyi tanácskozáson. Családot nem alapított, végrendeletében jelentős pénzösszeget a pozsonyi evangélikus egyházra, míg az ottani főiskolára könyveinek tekintélyes részét, valamint fizikai és matematikai szereit hagyományozta. A család idősebb ágának tagjai közül említést érdemel a közel száz évet élt és különcségeiről nevezetes III. János (1786-1883), aki hosszú ideig a Podmaniczky-domínium (a XIX. század elején meghaladta az 50 000 holdat!) fő intézője.

61 Lakóhelyére, Rákoskeresztúrra vitte a családi levéltárat, amely - sajnos - a második világháború idején szinte teljesen megsemmisült. Mihály és András bárók az 1838-as árvíz idején igen sokat segítettek a bajbajutottakon. Az 1839-ben született Levente báró Fenyőharaszton építtetett kastélyában élte le életét. A vele egyidős unokatestvére, Géza báró, aki Degenfeld-Schomburg Berta grófnővel kötött házassága révén dúsgazdag lett, Kiskartalon lévő kastélyában lakott, ahol csillagvizsgálót létesítettek. Tekintélyes könyvtáruk ma is létezik az MTA Csillagvizsgálója és az Evangélikus Központi Könyvtár részeként. Levente és Géza bárók hosszú ideig álltak az aszódi evangélikus egyház élén, jelentős szerepet játszottak a gimnázium fenntartásában. A Podmaniczky-család fiatalabb ágának megalapítója /. Sándori*Aszód, 1723. jan. 6., f Pest, 1786. szept. 6.) és felesége, báró Jeszenák Zsuzsanna. I. Sándor báró széles látókörű, igen művelt ember volt, aki herceg Eszterházy Miklós kíséretében bejárta Európát. A művészetek iránti fogékonysága és szeretete vezérelte, amikor 1772-ben felépült kastélyrésze dísztermének a kifestésére a kor ismert és divatos festőjét, az Egerben élt és alkotó Kracker János Lukácsot kérte 170