Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

Az aszódi MÁV-állomás régi főépülete Az 1867-es kiegyezést követő politikai rendeződés és gazdasági fellendülés Aszódon is éreztette jótékony hatását, ám ez már nem közelítette meg azt a dinamikus fejlődést, amit a város a XVIII. század második és a XIX. század első felében átélt. Nem alakultak gyárak, kisüzemek is alig, továbbra is a kisipar próbálta fenntartani magát. Mindazonáltal még így is Pest megye egyik legiparosodottabb települése maradt. 1869-ben a városban megnyitották a postahivatalt. A kereskedelemben viszont jelentős változások történtek. A Pest-Hatvan-Losonc (1865), majd az Aszód-Balassagyarmat (1896) vasútvonal kiépítése után, a századforduló évtizedeiben Aszód lett Pest vármegye északkeleti és Nógrád vármegye déli területeinek a termény- (elsősorban gabona-) felvásárló központja. Ez jótékonyan hatott a hiteléletre, több bank alakult a század utolsó harmadában. Ezek a gazdasági körülmények eredményezték, hogy Aszódon viszonylag jómódú, bár nem nagy létszámú polgárság élt. Egy 1877-ben megjelent honismertető leírás, amely az 1869. évi népszámlálás adataira épült, így mutatta be Aszódot: „Aszód, magyarral s némettel vegyes tót mezőváros, Pesttől észak-keletre 6, Vácztól keletre 4 mérföld, a Galga völgyön, posta, vasút és távirdaállomással. Régi nevezetes hely... A város északról és keletről felette emelkedő s szőlőkkel és szántóföldekkel fedett alacsony hegyvonal oldalában, a Galga völgye felett kies helyen fekszik. Fő utcája a partoldalban kelettől nyugotnak, mely irányt több mellék-utca a völgyből fel a hegynek keresztben vág. A fő kereszt-utcán és a Fő-utca alsó részén vonul végig a pest-kassai államút, a felső részen pedig az aszód-váci megyeút. A város alatt délen a magyar államvasút-állomás. Az utcák nem mindenütt egyenesek, de többnyire, kivéve a keresztközöket, elég szélesek, fákkal kiültetvén. A házak közt, a sok uraságin kívül is, számos városiasán rendezett, zsindelyes és cserepes épület. És az egész, kivált az alatta elfutó vasútról, jól kiépült kisvárosias tekintetet mutat. Középen az országutak találkozásánál, éppen a kastély előtt, egyrészben ugyanazon oldalon fasorokkal kiültetett négyszögű tér, melyet kereskedő boltok vesznek körül s piacul szolgál, egyik sarkán emeletes fogadóval 166