Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

Az aszódi Fő utca a XX. század elején s kávéházzal. - 1858-ban történt az urasággal a határrendezés és legelő elkülönítés. Ugyanekkor a közterek és utcák iránt is egyezkedtetett, és szépítő bizottság alakult. Ennek alapszabályai máig sincsenek ugyan megerősítve, de azért működik, és az elöljárósággal közösen gyakorolja az építkezések ellenőrzését. Senkinek új építkezést vagy régi épületén nagyobb változást tenni, előleges engedély nélkül, valamint 1863 óta új házat szalmatetővel fedni nem szabad; ennek folytán a város Уз-а már cserép vagy zsindely tető alatt van, s mivel a földmíves nép a város szélére vonult, a belső részeken szalma s széna rakomány nincs. - Lakosszám 2640. E közt 1044 r. kath., 1148 ágostai, 58 réf., 390 zsidó... A község már a régi idők óta a megye legiparosabb helyeinek egyike és a lakosság közt mindenféle számos iparos, azután fűszer, vásáros, vegyes, rőfös, kisebb-nagyobb kereskedő van. Még cukrászat is van itt. Azután van takarékpénztár, Casino, régi gyógyszertár, 3 fogadó, kávéház, sörcsarnok stb. Vasárnap hetivásárok esnek, melyeket a vidéki népség gabonával, kerti veteménnyel, apró marhával elég élénken látogat, sőt a piac a Galga völgyről és Heves megyéből zöldségfélével, dinnyével, baromfival, a pesti piacokat látogató népségnek egyébkor is, az átvonulás közben megálló és eladó helye. Volt itt cukor-gyár, mely a vidéken a cukorrépa termesztésnek is szép lendületet adott, de az 1874-ben beszüntette üzletét, felszerelése eladatott s derék épületei most a vasút-állomás közvetlen szomszédságában üresen pusztulnak. Van egy kisebbszerű gőzmalom, mely mikor lehet a Galga vizét is használja hajtó erőnek; több gyenge üzletű téglavető telep. Országos vásár évente három esik: áldozó csütörtökön, Szt. István és Szt. Márton napján."

51 Sokat jelentett a település XIX. századvégi fellendülésében a három elemi és az evangélikus algimnázium mellett két új nevelő- s tanintézet létrehozása: 1884-ben megkezdte működését Közép-Európa első javító intézete (Aszódi Magyar Királyi Javító Intézet), 1891-ben pedig megnyitotta kapuit a Podmaniczkyak egykori ősi U alakú kastélyában a Bányai Ev. Egyházkerület Polgári Leánynevelő Intézete. Mindkettő országos hatáskörű jogosítvánnyal rendelkezett, jelentős számú tan- és nevelő személyzettel, így a településre gyakorolt hatásuk számottevő volt. Bár Aszód a század végén városi rangját elvesztette, a kedvező változások alapján továbbra is a térség (Galga mente) gazdasági, közlekedési és kulturális központja maradt. Jelentőségét bizonyítja, hogy 1883-ban távírdát, 1905-ben telefont kapott a település postahivatala. Ezt az állapotot az 1910-es években két változás még tovább erősítette: az egyik, hogy 1912-ben a Galga menti térséget járássá szervezték, és ennek a közigazgatási egységnek a központja lett 167