Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

1837. szeptember 3. - Elkészült a módosított Schédius-féle tanterv. 1840. szeptember 9-11. - Egyetemes gyűlés - a magyar anyakönyvezés (az iskolákban is!) elrendelése. 1841. július 28. -A „Zay-ugróci tanterv" - a nemzeti nevelés kinyilvánítása. 1842. július 15-16. - A tiszai szuperintendencia döntése: beadványt küldeni a királyhoz a magyar nyelv ellen. 1846. augusztus 15. - A Helytartótanács az iskoláktól statisztikát kér. Az autonómiára hivatkozva a protestáns egyházak megtagadják. 1847. augusztus 15. -A zay-ugróci tanterv kiküldése. 1861. augusztus 28. - A gimnáziumok tárgyában az alábbi határozatot hozzák: „1. Teljes gimnázium azon iskola, mely a növendékeket mind alakilag, mind tartalmilag az akadémiai és egyetemi tanfolyamokra teljesen előkészít. Áll ez nyolc évi tanfolyamból s ugyanannyi külön osztályból. Az első négy osztály együttvéve algimnáziumot képez. 2. A hetenkénti kötelezett tanórák számának minimuma és maximuma az I. és II. osztályban 20-22, a III., IV., V., VI. osztályban 22-24, a VII-VIII. osztályban 24-26. 3. Algimnáziumban 5, teljes gimnáziumban pedig 11 tanár szükséges. 4. Csak oly község állíthat gimnáziumot, ahol kellőleg berendezett s elegendő tanerőkkel ellátott elemi iskola van. A gimnáziumot létesíteni óhajtó község köteles ezt az esperességnek, illetőleg a kerületnek, megerősítés végett bejelenteni. 5. Az érettségi vizsgákat a szuperintendentális elnökség mellett szabadon választott esperességi vagy kerületi bizottság vezeti. 6. Az ezentúl alkalmazandó tanár köteles egyházunk autonóm közegei előtt hivatalképességi vizsgát tenni. 7. Osztályozásra nézve öt fok állapíttatik meg, ú. m. kitűnő, dicséretes, kielégítő, alig kielégítő és elégtelen. 8. Át nem helyezett tanulót más intézet felsőbb osztályba föl nem vehet, de az ily tanuló azon intézetben, melyben tanult, javító vizsgát tehet. 9- Ajánltatik három évenként váltakozó igazgatóság. 10. A görög nyelv tanulása az V. osztálytól fölfelé kötelezett tantárgy. A magyar nyelv kellő kiterjedésben taníttassék, a többi élő nyelvek tanítására nézve legyen tekintet a helyi körülményekre. 11. A tantárgyak osztályok és órák szerinti beosztását mutatja a jegyzőkönyvhöz mellékelt táblázat."

23 1862. szeptember 2-4. - Kinyilvánítják, hogy a „divatozó" nyelvek tanítását az egyes egyházakban (és iskolákban) nem akadályozzák, az egyetemes ülési határozatokat is három nyelven (magyar, német, szlovák) adják ki. 1863. szeptember 23-26. - Az egyetemes egyházi gyűlés megalkotja az evangélikus tanárvizsgálati szabályzatot, amelyet az 1865., 1866., 1867., 1868. és az 1876. évi egyetemes egyházi gyűléseken hozott határozatokkal egészítettek ki.

24 I867. szeptember 24-26. - Az 1780-91. XXVII. tc-en alapuló önkormányzati jogokat biztosítják. I869. július 3-án és a következő napokon, Ácsán megtartott egyetemes egyházi értekezlet elfogadta a nyolcosztályos evangélikus gimnáziumi tantervet, amely az 1867. szeptember 22-i pesti tanévi értekezlet megállapításaira épült, attól alig tért el. 25 1870-től évenkénti statisztikát szolgáltatnak minden iskoláról. Mindezen egyházi törvények és határozatok mellett figyelembe kell vennünk a mindenkori hatalom törekvéseit is. A XVIII. század jelentős részében a Habsburg uralkodók támogatták a rekatolizációt. II. Rákóczi Ferenc szabadságharcának leverése után az 1715. XXX. te. a protestánsok vallási jogait ismét korlátozva, az 1703 előtti állapotokat hozta vissza. Az 1731-es I. Carolina Resolutio a római katolikust államvallásnak nyilvánította. A helyzet Mária Terézia trónra lépése után a protestánsokra nézve még kedvezőtlenebbül alakult: „Mária Terézia atyja, III. Károly halálával csak élete szűnt 159