Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola

abba beleolvadva működtek kezdetben. Egy fedél alatt, sokszor egy oktató vezetése alatt létezett az elemi és a latin iskola. „A ma megszokott tiszta iskolafokozatokat (elemi-, közép- és főiskola) úgyszólván a XVIII. század végéig hiába keressük a magyarországi evangélikusoknál."

19 A felsorolt okok miatt először csak az 1766-os országos összeírás tájékoztat bennünket a magyar királyságban működő protestáns (ezen belül evangélikus) közép- és felsőfokú iskolákról. A kimutatás természetesen a már működő iskolákat tartalmazza. Az evangélikus kisgimnáziumok sorában találjuk az aszódit is. Ha a térképre tekintünk, akkor azonnal szemünkbe tűnik, hogy a mai Magyarország területén a legrégibb evangélikus középiskola, a soproni után, az aszódi. Itt kell megemlíteni azt a jelentős tévedést, amely 1966-ban történt. A Petőfi Gimnázium ugyanis ebben az esztendőben ünnepelte fennállásának 200. évfordulóját. E tévedésre majd a tényleges iskolaalapítás bemutatásánál részletesen kitérünk. A római katolikus középiskolák alapításánál és működtetésénél is szerepet játszottak a vallásukhoz hű köz- és főnemesek adományai, mindazonáltal ezek belső életébe nem szólhattak bele. Mint már jeleztük, itt a központi irányítás és az egyházi emberek vezető szerepe érvényesült. A protestáns iskoláknál más a helyzet. Kezdettől fogva, de a XVIII. századi rendeletek következtében mind az egyházak, mind az iskolák belső életében egyre nagyobb szerephez jutottak a világi vezetők. A II. Carolina Resolutio (1734) után az evangélikusok is létrehozták a négy szuperintendenciát (élükön az egyházi méltóság a szuperintendens), majd a „dobsinai egyesség" után megválasztották a világi elnököket (felügyelő) is.

20 (Itt jegyezzük meg, hogy a témánkat érintő bányai kerületben a Radvánszky és a Prónay család tagjai mellett a Podmaniczkyak kezdettől fogva jelentős, vezető szerepet játszottak.) Nagyon fontos szempont: kik, milyen képzettségű tanítók, tanárok oktathattak az evangélikus iskolákban? Ezzel a témával kapcsolatban feltétlenül át kell tekinteni a zsinati határozatokat és a különböző egyházi törvényeket, rendeleteket.

21 A zsolnai zsinat (l6l0. március 28-30.) nem tett különbséget a lelkész és a tanító képzettsége, képesítése között. A rózsahegyi zsinat (1707. április 3—10.) határozatai azonban már lényeges különbséget állapítottak meg. Még a lelkész és a tanító (tanár) hordható ruházatának a másságát is előírta. A tanítókat egyértelműen és szigorúan a lelkészek alá rendelte. A pesti zsinat (1791. szeptember 12. - október 14.) ezt a viszonyt - nyilvánvalóan a felvilágosodás hatására - enyhítette ugyan, ám a kimerítő vitákban született sok-sok határozatból nem lett törvény, mert az uralkodó nem szentesítette azokat. A budapesti zsinat (1891-93.) számos törvénye közül kettőt emelünk ki: 3.§ A középiskolák egyházi jellege továbbra is megmaradt ugyan, ám itt is az állami oktatási törvények érvényesek. 195.§ A középiskolai oktatói álláshoz egyetemi szintű tanári diploma kell. (Ez egybevág az 1883. évi XXX. te. követelményével!) Nemcsak a zsinatokon, hanem a különböző egyházi gyűléseken (egyetemes, kerületi, esperességi) is foglalkoztak az iskolákkal. Ezek hosszú sorából csak néhányat emelünk ki: 1758. - „A kerületi felügyelőnek meghagyatott, hogy a szuperintendensekkel egyetértve a lelkészek, tanárok és tanítók felett szigorú felügyeletet gyakoroljanak, s ne engedjék, hogy tanárokul és tanítókul tanulatlan, ügyetlen, erkölcstelen életű egyének választassanak."

22 1778. május 17. - Második egyetemes gyűlés (felügyelő Podmaniczky I. Sándor!) - Az egyetemes gyűlés határozata és egyben a királynőhöz felküldött kérés válasz az 1777-ben kiadott I. Ratio Educationisra; az egyetemes gyűlés kéri a királynőt, hogy az iskolák tanrendjéről, a használatos tankönyvekről továbbra is ők dönthessenek; egyben mentsék fel a protestáns iskolákat a római katolikus direktorok felügyelete alól. 1806. - Schédius Lajos elkészítette iskolai tervezetét (Systéma). 1809- február 15. - Határozat a Schédius-féle tanterv bevezetéséről (nem valósult meg!). 1836. szeptember 1. - Schédius tantervét módosítani kell. 158