Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Asztalos István: Az aszódi evangélikus középiskola
Az elmúlt évtizedekben több főiskolai és egyetemi szakdolgozat szerzője vállalkozott az aszódi iskolák történetének a bemutatására, ezek az írások csupán az ismert adatokat fogalmazták újra. A magyarországi középfokú oktatásról több kiváló szakmunka jelent meg. E terjedelmes irodalomból bármelyiket is kiemelni nem tisztünk. Azt azért megállapíthatjuk, hogy összefoglaló tanulmányok mellett egy-egy iskolát bemutató, kisebb lélegzetű munkák is örvendetes számban láttak napvilágot. 10 A magyarországi evangélikus középiskolák történetéről mindmáig a legjobb összefoglaló munka Szelényi Ödön könyve. 11 A kutatók talán éppen azért nem vállalkoznak átfogó munka elkészítésére, amit éppen Szelényi említett, mely szerint a XVIII-XIX.. században szinte minden evangélikus középiskola különbözött egymástól. Igazi jó összefoglalást tehát majd csak akkor lehet írni, ha előbb mindegyik iskoláról külön-külön megjelennek a helyi feldolgozások. Ezért vállalkoztunk arra a nem kis feladatra, hogy megkíséreljük bemutatni az ország egyik legrégibb evangélikus középiskoláját. A feldolgozást megkönnyítették az Aszódi Evangélikus Egyház fennmaradt protokollumai és az egyházi irattár más anyaga, amelyeket Detre János aszódi evangélikus lelkész, Pest megyei esperes úr bocsátott a rendelkezésünkre. Segítségét ezúton is megköszönjük. A gimnázium egykor tekintélyes tanári könyvtára, valamint irattára napjainkban már darabjaira hullott. Ami a háborús pusztítások, valamint a gondatlan kezelés után megmaradt, azt elsősorban Juhász Gyula, Kardos Győző és Klausmann Ferenc tanár urak támogatásának köszönhetően sikerült az enyészettől megmenteni és a Petőfi Múzeum gyűjteményébe elhelyezni. Iskolatörténeti és irodalomtörténeti szempontból kiemelkedő értékű Korén iskolájának a Matriculája, az ezt követő korok megismeréséhez pedig a Gimnáziumi Bizottmány 1871-1926 között készült jegyzőkönyveinek gyűjteménye, két kötetben. Az Evangélikus Országos Levéltárban, az Irodalomtudományi Intézetben és a Petőfi Múzeumban megtalálható Korén István leszármazottjának, Rell Lajosnak több, eredeti dokumentumokat feldolgozó tanulmánya. 12 Nemcsak a kutatók, de a Rell család többi tagja előtt is rejtély, hogy hol vannak azok az eredeti dokumentumok, amelyek alapján a dolgozatok készültek, és amelyeket Rell Lajos haláláig őrzött. Ezek ismeretében, valamint még alaposabb és elemzőbb feldolgozásával nemcsak Korén Istvánról, hanem a latin iskoláról és hozzá kapcsolhatóan Petőfi Sándorról is sok újat mondhatnánk. A téma megjelentetése lehetőségének a közlésekor 15 ív terjedelmet biztosítottak a szerzőnek, aki úgy gondolta, hogy ez elegendő lesz a 262 tanév bemutatására. A kutatás-feldolgozás folyamatában azonban úgy alakultak a dolgok, hogy a szerző nem a terjedelmes anyag tömörítésével, a megadott keretbe gyömöszölte be a témát, hanem inkább bővebben közölte azt, ám így az aszódi evangélikus középiskola történetének csupán az első részét mutathatta be, melengetve azt a reményt, hogy a második rész is egyszer majd napvilágot láthat. Az iskola történetének első része a kezdetektől 1912-ig mutatja be a gimnázium történetét. Nem mesterségesen kialakított határ ez, hanem a fejlődésének egy szakasza zárult, illetve kezdődött meg ebben az évben. Az aszódi iskola eddig az időpontig a gimnázium alsó négy osztályából állt csupán (schola latina, algimnázium), 1912-ben nyitották meg az V. osztályt, megindult a teljes gimnázium (főgimnázium) kiépítése, és ezzel egy új korszak kezdődött meg, amely 1948-ig, az államosításig tartott. Ezen első kötet tehát az algimnázium, a majdan megjelenő második pedig a főgimnázium történetét mutatja be. Ezúton mondunk köszöntet Detre János esperes úrnak, a könyv lektorának, akinek segítségével tökéletesíthettük a munkát. Továbbá mindazok támogatásáért is köszönetet mondunk, akik a mű megjelentetését elősegítették. • • • Mielőtt választott feladatunk, tehát az aszódi középiskola múltjának feltárásába belekezdenénk, azokat az általános, az egész országra érvényes állapotokat és követelményeket kell áttekinteni, amelyeknek ismerete szükséges a későbbiek megértéséhez. 156
