Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

TANÜGYI KÉRDÉSEK AZ 1930-AS ÉVEKBEN Az elemi népiskolai oktatásban a korszerűsítő folyamatok magával hozták az iskolalátogatás ehhez igazodó rendtartásának megalkotását is. Az 1925-ös népiskolai tanügyi reformot követte 1930. november 21-én az egyetemes közgyűlés határozataként „Az egyházmegyei iskolalátogató bizottság jogait és kötelességeit megállapító szabályzat." A korábbi rend ugyanis az volt az evangélikus népiskolák meglátogatásában, hogy a dékán egy tanító kíséretében látogatta meg a népiskolákat és készítettek jelentést a tapasztalataikról. Most az iskolalátogató bizottság kiegészült egy világi taggal. így ettől kezdve az egyházmegye rendes lelkészei közül megválasztott körlelkész, az egyházmegye területén működő vagy műkö­dött nyugalmazott tanító mellett olyan világi foglalkozású férfi került a bizottságba, aki „iskolá­ink iránt különös szeretetteljes érdeklődéssel viseltető, intelligens, lehetőleg a tanügyhöz értő" legyen. Erre elsősorban olyan gyakorlóiskolai tanítókra, gimnáziumi vagy polgári iskolai taná­rokra gondoltak, akik el is fogadták ezt a megbízást, mert alkalmasnak érezték magukat is erre. A megválasztás hat évre szólt. Az iskolalátogató bizottságnak intézkedési jogköre nem volt. Megfigyelte az iskolai munkát, tanácsot adhatott a tanítónak, de nem utasíthatta a tanítót. Arra nyomatékkal tett hangsúlyt a sza­bályzat, hogy az iskolalátogató bizottságnak a helyi körülményeket mindig figyelembe kellett vennie, amikor véleményét megfogalmazta egy-egy népiskolában folyó munkáról. Mit kellett alaposabban szemügyre vennie az iskolalátogatóknak? - Elsősorban a népiskola külső rendjét. Ez kiterjedt az iskolaépületre, a tanteremre, a tanítói lakásra és a mellékhelyiségek­re is. A vizsgálódásuk egyik szempontja volt, hogy a tanító elég gondot fordított-e a tanulók egészségi viszonyaira és a tisztaságra. Elég tágas-e az iskola udvara, annak játszótere. Egészsé­ges-e az iskola vize. Megtalálható-e mindaz a bútorzat és taneszköz, ami a tanításhoz elengedhe­tetlenül szükséges. A tanulóknak van-e tankönyve, írószere? - Még azt is meg kellett vizsgálniok, hogy a padok jő irányban vannak-e elhelyezve a tanteremben és azok mérete megfelel-e a tanu­lók életkori sajátosságainak? Megnézték, hogy a tanító mennyiben teljesítette az egyházi felsőbb­ségnek a tanítóval szembeni azon elvárását, hogy az iskolai gyűjteményeket gyarapítsa a saját gyűjtésével és kétkezi munkájával? Az iskolalátogatók figyelmét nem kerülhette el az iskolai hivatal vezetésének ellenőrzése sem. Az iskolai nyomtatványok, naplók, anyakönyvek, a tankötelesek nyilvántartása, a mulasztók ki­mutatása, a tanterv betartása, a leltár, a kézimunka-tanítás feltételeinek megléte, az ifjúsági könyvtár és a tankönyvek listája - szintén a feljegyzésekbe került. Az iskolalátogatás másik fő szempontja az volt, hogy a bizottság tagjai megvizsgálták a nép­iskolában folyó nevelői és tanulmányi munkát. Ezért a tanítónak be kellett mutatnia a tantervet, a tanmenetet és az órarendet. Ebből a hozzáértők képet kaphattak az iskolában folyó munka tervszerűségéről. Lehetőségük volt a bizottság tagjainak arra is, hogy elbeszélgessenek a tanító­val az érvényben lévő tantervről és utasításról. Ezen az alkalmon - vizsgáztatás jellegű kérdések feltevése nélkül is - kép alakult ki arról is, hogy mennyire járatos a tanító a pedagógiai témák­ban. Az órák meglátogatásán pedig arra nyílt alkalom, hogy felmérjék a tanító felkészültségét vagy készületlenségét, kereshessék a modern pedagógia elemeit a tanításban. A megfigyelés kiterjedt az osztály fegyelmére is, amikor azt nézték, vajon képes-e a tanító az egész osztályt le­kötni a tanítási anyagon keresztül. Amikor pedig ezt szemügyre vették, a tanító magatartásában nézték, vajon nincs-e abban modorosság vagy félszegség, hiszen mindkettő a fegyelmezetlen­ség forrásává válhat a tanulók között. Az pedig, hogy hogyan bánik a tanulókkal, egész egyéniségét meghatározta. Ezért keresték - még a fegyelmezésben is -, hogy szeretettel bánik­e a gyerekekkel a tanítási óra alatt? 138

Next

/
Thumbnails
Contents