Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

maximális eredményt, ha a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításával párhuzamosan halad, illetve ha a beszéd- és értelemgyakorlat anyagát használja fel a tanító a fogalmazás tanításánál. Az írásbeli fogalmazást a szóbeli fogalmazás előzze meg, mert aki helyesen tud beszélni, az le is tudja írni gondolatait. Ne szerepeljen mint önálló tantárgy. 4. OLVASÁS Az olvasás anyaga és céljának meghatározása meglehetős összhangban van a régi tantervvel. Hiányzik azonban az anyagból az irredentizmus eszméje. E hiányt az új evangélikus népiskolai tantervnek pótolnia kell! 5. ÍRÁS Helyes, hogy az írás technikáját az új tanterv különválasztotta a fogalmazástól, - az V-VI. osztályban azonban a fogalmazással együtt van az írás. Itt is külön kell választani. Helyes, hogy az V-VI. osztályban az új tanterv a vonal nélküli füzetbe való írást kívánja meg. Ennek nagy gyakorlati értéke van. 6. HELYESÍRÁS ÉS NYELVI MAGYARÁZATOK Helyes, hogy az új tanterv kizárja a régi, kínos grammatizálást, mely megölte a gyermek kifejezési készségét. Az új tanterv a nyelv élő példái alapján érzékelteti a nyelvi elemeket és élesen megrögzíti a helyesírási jelenségeket. Az új evangélikus népiskolai tanterv emelje ki a helyesírási jelenségek és vonatkozások fontosságát. 7. SZÁMTAN, MÉRTAN Az új tanterv megfosztotta a mértant eddigi önállóságától, amennyiben a két, lényegében rokon tárgy már az I. osztálytól kezdve összekapcsolódott. Ez úgy pedagógiai, mint gyakorlati szempontból elhibázott dolog. Az alsó 3 osztály anyaga különben is eddig is sok és nehéz volt, s ha most még bővítjük, az a veszély fenyeget bennünket, hogy a gyermekek fogyatékos és felületes tudással mennek a felsőbb osztályokba, mert ki sokat markol, keveset szorít! Miért vonjuk egybe a két tárgyat, midőn a középiskoláknál is külön tanulják azt? A tizedes törtekkel való műveletek és azok ismerete feltétlenül a IV. osztályból az V. osztályba a közönséges törtekkel való művelet az V. osztályból a VI. osztályba helyezendő. A kamat- és százalékszámítás az V. osztály anyaga közé veendő fel, mert ez sokkal fontosabb és könnyebb is, mint a közönséges törtekkel való számolás. A mértani alapfogalmak a IV. osztály anyagába illeszthetők külön feltüntetve. 8. FÖLDRAJZ A földrajznál határozottan megkövetelem, hogy Nagymagyarország földrajza egységesen taníttassák. Én Csonkamagyarországot egységesnek nem ismerem el. Hibáztatom a kultuszkormányt, hogyha már talán kényszerből így vette fel a tantervbe, miért engedélyez illy értelemben megírt tankönyveket? Azért tárgyaljuk mi tanítók csak Nagymagyarországot a régi egység szerint, azután ismertessük Csonkamagyarországot, de olyan szellemben, hogy az egész haza a gyermekben vággyá, életcéllá legyen. - Helyes, hogy hazánk földrajza az V. és VI. osztálynál is fel van véve. Az evangélikus népiskolák számára készítendő új tanterv készítőinek azonban azt ajánlom, hogy evangélikus vonatkozású földrajzi anyaggal bővítsék úgy a hazai, mint más földrajzi anyagot. 9. TÖRTÉNELEM A történelem tanításánál szükségesnek látom azt, hogy az egyes korrajzok közt hézagok ne legyenek, s hogy e tantárgy anyaga is a protestáns egyház történelmére való különös figyelemmel legyen összeállítva. 136