Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

gának helyesebb és célszerűbb csoportosításával és elosztásával a hitoktatás anyagának bővítését kellett volna lehetővé tenni, s az elemi népiskolai oktatás gócpontjává tenni ezzel. A tanterv reformálói jól tudták, hogy a tanító és a tanítvány kölcsönös egymásra hatása legmélyebb és legmaradandóbb a vallásoktatásnál. Az evangélikus népiskolák részére készítendő tanterv készítői ennek figyelembe vételével végezzék munkájukat! Ha meghagyjuk az állami tanterv által megállapított óraszámot, akkor a vallásoktatást a melléktantárgyak színvonalára süllyesztjük le. - De nem áll összhangban a heti 2 óra a kultuszminiszternek a közerkölcsiség emelése érdekében kiadott 2ОЗО9/925.VIII/a számú rendeletével sem. Ha kultúrpolitikánk égető szükségét látja a megromlott társadalom erkölcsi tisztaságának helyreállítása céljából lépéseket tenni, akkor nem szabad megfeledkeznie a valláserkölcsi nevelésnek célját szolgáló hit- és erkölcstani tárgyak nagy értékéről és kiváló fontosságáról sem. Az evangélikus népiskolák részére készítendő új tantervben a hitoktatás anyaga az osztatlan népiskolák részére külön veendő. Az I. osztályban erkölcsi elbeszélések, versek, imák tanítandók, a II. osztályban Jézus gyermekkora, a III. osztályban Jézus csodái, a IV. osztályban Jézus példázatai, az V-VI. osztályban a zsidó nép története és az újszövetség rendszeresen. Nem fordítottunk kellő gondot az énekeskönyv rendszeres használatára, sem a magyarhoni protestánsok küzdelmeire és szenvedéseire. Nem ismerik gyermekeink egyházi nagyjainkat, nem fordítottunk gondot a belmissziói munkálkodásra. A II. osztályban tanulja a gyermek a 10 parancsolatot szómagyarázattal, a III. osztályban értelmezéssel. A IV. osztály tanulja a II. részt és a III. részt, az V-VI. a IV. és V. részt. 2. BESZÉD- ÉS ÉRTELEMGYAKORLATOK A beszéd- és értelemgyakorlatoknál hozta magával a tanterv a legtöbb újítást. A magyar nyelv tárgykörébe soroztatott. Célját is határozottabban jelöli meg a magyar nyelvi főcsoportnál, amidőn kijelöli a családi és iskolai nevelés áthidalását, az otthon, a szülőföld, a magyar nép és haza megszerettetését s a nemzetnevelés alapjainak lerakását. Míg a régi tanterv tárgyi ismereteket és beszédbeli készséget kívánt a gyermektől, addig az új tanterv inkább etikai célt tűzött ki e tárgy keretében. Az I. osztály anyaga helyes és megfelelő helyi tanmenet mellett megfelelő. A II. osztály tananyaga sok és kevésbé megfelelő. Több olyan anyag van feltéve, amit szemléltetni nem tudunk, ezért könnyen elvonttá lehet eljárásunk. Például nehezen gondolom megmagyarázhatónak a község múltját. A 7-8 éves gyermek történeti időket elképzelni nem tud és elvont társadalmi eszmék és fogalmak megértését is hiába várjuk tőle. Az anyagnak a földrajzi alapfogalmak körébe illő részét át kellene tenni a III. osztály anyagába, a történeti vonatkozásokat pedig a IV. osztályba. Elhibázott dolog az, hogy a III. osztály anyagából kimaradtak a földrajzi alapfogalmak. Úgy ebben az osztályban, mint a IV. osztályban a beszéd - és értelemgyakorlatok tanításának anyaga rendszertelenül van felhalmozva. A cél a III. osztályban: „szemlélődni, vizsgálódni a lakóhelyen és környékén". Hát a régi tanterv alapján nem ezt csináltuk? Sőt le is rajzoltuk és rajzoltattuk. Meg van fosztva régi önállóságától. A IV. osztály anyagában az égés, olvasztás, párolgás, szappanfőzés, erjedés, szénsav, jó és rossz hővezetők annyira tudományos jellegűek, hogy nem idevalók. Ezek a magyar nyelv tárgykörébe, mint ahogy az új tanterv a beszéd- és értelemgyakorlatot e tárgykörbe sorolja, nehezen vonhatók bele. Az anyag rendszertelenségére mutat az, hogy az egyes tételeket nem lehet rendszerbe foglalni, csoportosítani. Összefüggéstelen konglomerátum az egész. E tárgy tanításától akkor várhatunk sikert, ha az anyag csoportosítható, párhuzamba hozható lesz s meg lesz a folytonosság az anyagban. 3. FOGALMAZÁS Helyes, hogy az új tanterv a fogalmazást különválasztotta az írástól. Eddig a magyar nyelv tanításának gerince a nyelvtan volt. A fogalmazástanítás akkor lesz könnyű és csak akkor nyújtja a 135