Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
A gazdasági nehézségek a pénzreform formájában nehezítették meg a családok megélhetését, de az iskolák fenntartását is. Az egyre értéktelenebbé váló korona sokakat elszegényített, hiszen az első világháború alatt megkötött hadikölcsönkötvények egyre értéktelenebbek lettek. így jártak az egyházközségek is, melyek az elrekvirált harangjaik árát hadikölcsönben kapták meg. Ebben az időben jelent meg az 1925-ös tanügyi reform, melynek tantervét 2 megyei tanító értékelte. 1927 tavaszán Reichel Lajos ikladi tanító kapott felkérést epseresétől, hogy írja le az új népiskolai tantervvel kapcsolatos tapasztalatait és kritikai megjegyzéseit. Mindössze egy hét állt a tanító rendelkezésére, hogy e nehéz leckét megoldja. De teljesítette a felkérést az iskolai munkáján kívüli elfoglaltsága mellett, hiszen Ikladon éppen májusban történt a harangszentelési ünnep és az I. világháború áldozatainak állított emléktábla felavatása. Ez olyan lekötöttség volt ugyan Reichel tanító számára, hogy „késő, éjféli órákig nyúló lázas és sürgős előkészületi" munkát igényelt. Ezért csak nagy általánosságban szól hozzá az 1925. május 14-én kelt 1467. ein. számú rendelkezésben közzétett új tantervhez. Hatalmas műnek látta ezt a tantervet, melyben visszatükröződik az a heroikus erőfeszítés, mit Trianon óta e csonka határokon belül, az élni akarástól űzve s egy szebb jövő reményében kell kifejtenünk - írja. De visszatükrözteti e rendelet megalkotójának hatalmas, államférfiúi egyéniségét s elhivatottságát is. A Pest megyei evangélikus tanítók közül a tápiőszelei tanító, - egy másik - Reichel Lajos is készített dolgozatot az 1925-ös népiskolai tantervvel kapcsolatban. Észrevételek és javaslatok formájában vette bonckés alá a tantervet a dolgozatíró, melyet 1927. május l-jén Péteriben a tanítóegyesület választmánya megtárgyalt és azokat úgy fogadta el, hogy egyben fel is terjesztette az országos fórumhoz. Érdemes elolvasni a dolgozatot, mely jelzi, hogy milyen behatóan tudtak foglalkozni a tanítók saját munkájukat érintő témákban. „A nagy világháború után új eszmék, új célok és új orientálódások törnek elő a felzaklatott magyar nemzet lelki világának mélységeiből. Az élni akarás határozott megnyilatkozása ez. Ebből az élni akarásból fakadt az új népiskolai tanterv is. Általános pedagógiai és metodikai szempontból az új tanterv semmi újítást nem tartalmaz. Kultuszkormányunk meghagyta a régi kereteket. Ezen keretek között csupán az anyag elrendezésében, csoportosításában találunk újítást s abban a mentalitásban, mely ezeket a kereteket átszövik. Valami belső szükségérzet kívánta az új tanterv elkészítését és kiadását. A nagy összeomlás után az újjáépítő törekvések célja az volt, hogy a vallásosságot, a hazafiságot, az élet nagy küzdelmeire való nagyobb felkészültséget állítsa a népiskolai nevelés gócpontjává. Az új tanterv sok újnak' látszó rendelkezése tulajdonképpen nem más, mint régi örök értékű nevelési és tanítási törvények felújítása, s a maga méltó helyére való állítása. Azt kívánja tőlünk az új tanterv: vigyünk nevelő-oktató eljárásunkba új életet, vessünk le minden sablont, hagyjunk el minden rossz szokást, dobjunk félre minden untató, lelket ölő emlékezést, - adjunk helyet az öntevékenységnek! Az új tanterv még nagyobb idealizmust kíván a tanítótól, mint a régi. Az evangélikus népiskola az evangélikus egyházak autonóm intézménye lévén, a tanügyi bizottság feladata az, hogy a tanterv hiányait pótolja, hézagait kitöltse, mindenekfelett pedig az, hogy oly tantervet adjon az evangélikus tanítóság kezébe, melyen napként ragyog végig minden egyes tantárgyon az evangélikum verőfényes sugara, s a lutheri lélek ereje. Némi szolgálatot kívánok tenni az ügynek midőn alább megteszem észrevételeimet az új népiskolai tanterve vonatkozólag. 1. HIT- ÉS ERKÖLCSTAN Az 1905. évi elemi népiskolai „Tanterv és Utasítás" a teljesen osztott iskolák részére a vallásoktatás céljára 159,5 órából 10 órát, az osztatlan iskolák részére pedig 3 órát, a most kiadott Tanterv pedig a teljesen osztott iskolák részére 12 órát, az osztatlan iskolák részére heti 2 órát állapít meg. A közismereti tárgyak anyaga bővült a vallásoktatás rovására. A közismereti tárgyak лпул134
