Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

tatásügyi Miniszter Úr hajlandónak mutatkozott. Ez örvendetes körülményt Petiy Mór Pest me­gyei tanfelügyelő 1914. szeptember 16-án 961. szám alatt kelt leiratával hozta tudomására a pilisi egyháznak, amikor is közölte a VKM Miniszter Úrnak 182966/1913. sz. szervező rendeletét. Az elemi iskoláknak állami kezelésbe való átadása ismét több fontos ügyet vetett felszínre, így külön kántor, hitoktató segédlelkészi állás szervezésére utalja az egyházat. Ezeknek az állások­nak megszervezésére azért van szükség, hogy az egyházi funkcióknak kántori végzésére és az állami elemi iskolában az egyházi ének tanítására rendes ember álljon rendelkezésére, úgyszin­tén a gyermekeknek vallásoktatására rendes hitoktató legyen megbízható. Az első kántori állást, melynek dotációját 2.000,- Korona készpénzben, lakásban, stólában álla­pította meg az egyház, Bialek István mengusfalvi tanítóval töltötte be. Miután a nevezett tanító az állást nem foglalta el, az egyház úgy határozott, hogy a háború végéig az állást nem tölti be, ha­nem a kántori teendők elvégzésére Illanicz János állami iskolaigazgatót kéri fel dotáció mellett. A hitoktató segédlelkészi állásra, melynek javadalma 1.600,- Korona készpénz, lakás, fűtés, ki­szolgálás, világítás, Fejér Mihály felszentelt lelkész választatott meg, aki 1,5 évi működés után a harctérre ment tábori lelkésznek. Helyét 1 évig maga a lelkész töltötte be, majd nem győzvén a sok munkát, segédlelkésznek megválasztotta az egyház Szirotka Gusztáv felavatott lelkészt, aki a vallás­oktatás egy részét és a papi teendőkben való segédkezést mind a mai napig odaadással látja el." 8,s Ez az 1928-ban történt püspöki látogatás jegyzőkönyvi részlete is tanúskodik arról, hogy nem­csak az iskola fenntartása jelentett az egyházközségnek gondot, hanem az átadással kapcsolatos kérdések megoldása is. Amikor 1914 tájban a pilisiek példájára Albertiben is elindult egy olyan törekvés, hogy adják át iskolájukat az államnak, akkor a gyökerekhez jobban ragaszkodók tábora győzött, mert tudták a reformátori elv ősi igazságát: egyház és iskola elválaszthatatlan két testvér! Az 1919 júniusában történt iskolaállamosítás már nem az önként történt átadások része volt, hiszen azt egyik napról a másikra hatóságilag hajtották végre. Akkor ez éppen a nyári szünetre esett, és 1919 szeptemberében újra felekezeti iskolába jártak a gyerekek. Talán ez az esemény is hozzájárult ahhoz, hogy - a gazdasági nehézségek közepette is - fenntartották az egyházközsé­gek az iskolájukat, sőt még újat is építettek több faluban. A gyökeres fordulatot 1948 júniusa hozta az evangélikus népiskolák számára, amikor már nem lehetett kitérni az iskolák államosítása elől! ISKOLÁINK A 20. SZÁZAD ELEJÉN Az Eötvös-féle népiskolai reform után a legjelentősebb állomás az 1905-ös új népiskolai tanterv volt. Míg az 1868-as törvény általában minden felekezetű népiskola számára adott elfogadható keretet, létrehozta az ismétlőiskolát és biztosította az egyházias nevelést, addig az új népiskolai tanterv a magyar nyelv tanítására tette a fő hangsúlyt. 1899-ben kiadtak egy javaslatot, hogy ve­zessék be a népiskolákba a kézimunka oktatását és emeljék a magyar nyelv óraszámát, ez 1905-ben kapott az új tantervben helyet. A természettudományi tárgyak óraszámát a tanterv rész­ben csökkentette, részben pedig a természettudományok tanítását a VI. osztályba tette át. Meg­emelte az V. és a VI. osztály heti óraszámát 2-2 órával. A magyar nyelv tanítását pedig az eddigi­eknél töbh órában rendelte el és a természettudományos tárgyak tanítását annyival csökkentette. Újszerűen közelítette meg az 1905-ös tanterv a népiskola célját. Eszerint az lett a népiskola feladata, hogy lássa el a tanulókat az iskola a legelemibb, az élethez legszükségesebb ismeretek­kel, ügyességgel, készséggel, szoktassa a tanulókat munkára, és nemesítse a gyermekek erköl­csét és ízlését. A tanterv a népiskolai tanítás végső céljaként a gyakorlati életre való felkészülést jelölte meg. Az ügyesség és készség fejlesztésére vezették be a kézimunka tanítását órarend sze­rinti munkaként. 116

Next

/
Thumbnails
Contents