Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

Azt is meg kell jegyeznünk a Tanterv és Utasítás koncepciójáról, hogy a tantárgyak közötti kapcsolatra helyezte a hangsúlyt. Ezzel a koncentrációt igényelte a tanítótól, hogy amikor a föld­rajz tanítására kerül a sor, akkor a tanító keresse meg a történelemmel való kapcsolatot is. A kor szellemének megfelelően került a nevelési feladat középpontjába az erkölcsi nevelés. Az Utasítás külön is foglalkozik azzal, hogy hogyan lehet az erkölcsi nevelés céljaira felhasznál­ni a tananyagot. Az is új volt ebben a tantervben, hogy az Utasítás az ismeretanyag növelése helyett a tudás el­mélyítését tartotta fontosnak. így az értelmi nevelés is kiemelt feladattá vált. Az 1905-ös Tanter­vet és Utasítást értékelő szakirodalom szakmailag nagyra értékelte a célkitűzéseket, hiszen ebben összekapcsolódott a cselekvés és a gondolkodás. 89 Természetesen az iskolai felszereléseket is az új tantervhez kellett igazítani. Egyik napról a má­sikra azonban a szűkös anyagi lehetőségek miatt erre gondolni sem lehet. Maguk az iskolaépüle­tek is sok kívánni valót hagytak, nem szólva a tantermek zsúfoltságáról és felszereltségéről. Úgy indult tehát az iskolatörténetben a XX. század, hogy megjelent egy jó Tanterv és Utasítás, a feltételek azonban nem voltak adottak a megvalósításához. Az iskolafenntartóknak azonban mércét jelentett, hová érdemes - nagy áldozat árán is - elvinni az oktatás és nevelés szintjét! Az új tanterv szelleméhez igazodva jelentek meg Pest megyében azok a közigazgatási utasítá­sok, melyek az iskolák feltételeinek javítását célozták és a nevelési feladatokat célirányossá tették. A Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei közigazgatási bizottság 1905- november 10-én körlevelet küldött a vármegye összes iskolája számára. Ennek témája az alkoholizmus elleni küzdelem volt. A közigazgatási bizottság annak fontosságát hangsúlyozta ebben az iratában, hogy az alkoholiz­mus elleni küzdelmet az elemi iskolában kell kezdeni. A vármegyei tanfelügyelők külön jelen­tést vártak a tanítóktól, hogy mikor és milyen keretek között foglalkozott a tanító az iskolában ezzel a nagy nemzeti kérdéssel. Ezzel máris az új népiskolai Tanterv és Utasítás nevelési feladatait tartalmazta a vármegyei irat. Ami témánkat mélyebben érinti, az a vármegyei közigazgatási bizottság egy másik leirata volt, mely a tüdővész elleni küzdelemről adott didaktikai tanácsokat. Úgy készült ez az irat 1905. július 4-én dr. Lukács György aláírással, hogy tananyagként szolgáljon a felsőbb osztá­lyokban. Tehát nemcsak ismertetni kellett ezt, hanem a tanítónak úgy kellett megtanítania, hogy az visszakérdezhető legyen a tanulóktól, mert olyan fontos egészségügyi kérdés volt Ma­gyarországon a tüdővész. Az 1905-ös népiskolai tantervet és utasítást egymás után követték azok a törvények és rendel­kezések, melyek szabályozták a népiskolákban folyó munka menetét. Az első és a tanítók nagy többségét érintő új törvény 1907-ben jelent meg, mely a nem állami elemi néptanítók jogviszonyát szabályozta. Ez a törvény a tanítók javadalmazása felől okozott nehézséget az egyházközségek számára. De ugyanakkor segítséget is nyújtott a tanítók fizetésé­nek kellő szintű rendezésére, hiszen a törvény 12.§-a lehetővé tette, hogy azok az egyházközsé­gek fordulhatnak államsegélyért tanítójuk fizetésének kiegészítésére, amelyek nem tudják most rendezni tanítójuk fizetését és csak az 1893-as törvény szerinti járandóságot tudják biztosítani. Korábban már ez a törvény is gondot okozott Galgagyörkön, ezért lett 1894-ben az iskolájuk községi iskola. - Az 1907-es törvény alapján a minimum szint eléréséig lehetett kiegészítésként igénybe venni az államsegélyt. De ez nem volt automatikusan megszerezhető, mert az egyház­községeknek az iskolájuk felszereltségében kellett a tanítói államsegély megszerzése előtt meg­szabott feltételeket teljesíteni. Ha az iskola felszereltségét a minisztérium nem tartotta kielégítőnek, akkor nem adta meg az államsegélyt, sőt előírta, hogy csak a kifogások megszün­tetése után lehet újabb kérelmet benyújtani. Ezért kaptak az egyházközségek igen határozott felszólítást Scholtz Gusztáv bányakerületi püspöktől az iskolák kellő szintre emelésére, mert addig hiába próbálkoztak a tanítói fizetés ál­lamsegélyes kiegészítésével. 117

Next

/
Thumbnails
Contents