Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)

Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története

ÉNEKLÉS Győri magyar énekeskönyv három részre osztva: 1. rész: l-l70-ig 2. rész: 170-350-ig 3. rész: 350-végig A tót Tranoscius három részre osztva: 1. rész 1—352-ig 2. rész 352-664-ig 3. rész 664—végig. Úgy a magyar, mint a tót énekekből egyik évben az első részt, a másodikban a másodikat stb. Az 1880-1881. tanévre következik az első részek ismertebb énekei. TESTGYAKORLAT Ennek kidolgozása még a tanterv elkészültekor nem állt össze. Ezt a munkát Margócsy Gyula aszódi tanító vállalta magára, mert a tanterv elkészítéséhez szükséges segédkönyvek és tan­könyvek az ő rendelkezésére álltak. Ez a tanterv - valószínűleg Micsinay Pál olvasókönyvével együtt - nemcsak az aszódi iskolai járásban lett a tanítás alapja, hanem az egész egyházmegye ismerte. Valószínűleg kisebb módo­sításokkal és a helyi körülmények figyelembe vételével több iskolában is használták. Minden esetre az aszódi iskolai járásban 1905-ig ez volt az iránytanterv a tanítók számára, hiszen a tan­anyagban némi módosítást az 1905-ös népiskolai tanterv hozott. Még egy fontos változást regisztrálhatunk ebből az időszakból. Tudjuk, hogy évszázadokon keresztül a téli és nyári vizsgákon a dékán (körlelkész) jelent meg és készítette el a dékánoknak szóló utasítás alapján a jelentést az esperességi közgyűlés számára az iskolákban tapasztaltakról. A tanítók kezdettől azt érezték, hogy a körlelkészi jelentést nagyban befolyásolja a vizsgálatot tartó szubjektív benyomása. Ezen keresztül pedig némi kiszolgáltatottságot éreztek a tanítók. Ezért vetették fel az 1860-as években, hogy a körlelkészt kísérje el ezekre a vizsgákra egy-egy tanító is. Úgy látszik, tanítótársukban jobban megbíztak a tanítók. Erre azonban csak 1880-tól került sor. A téli vizsgákra Micsinay Pál domonyi tanító kísérte el a körlelkészt, a nyári vizsgákra pedig Margócsy Gyula aszódi tanítót kérték fel a tanítótársak. Kijelölték azt a tanítótársukat is, aki a megválasztottakat helyettesítheti a vizsgákon, ha azok saját iskolájukban különösen elfog­laltak lettek. Ez a helyettesítő Kupcsek Ede ikladi tanító lett. Micsinay Pál és Margócsy Gyula úgy kísérhette azonban el a körlelkészt a vizsgákra, hogy a domonyi iskolában is, az aszódiban is a vizsgákat a megszokott időnél korábbra hozták át. Mi­vel két kiváló tanítóról volt szó, így az iskolájuk nem sínylette meg az elfoglaltságukból eredő korábbi vizsgákat. A vizsgákon való jelenlétük megnyugtatókig hatott a tanítótársakra. De a hanyag tanító így is hanyag maradt, a jó tanító pedig továbbra is lelkiismeretesen végzete munkáját az iskolában. ÁLLAMOSÍTÁSI TÖREKVÉSEK Az 1868. évi 38. törvénycikk, mely a népiskolák életét szabályozó reformtörvény volt, sok elő­relépést segített megtenni ebben a fontos nemzeti ügyben. Rendelkezései között találjuk az iskola felállításának kötelezettségét ott, ahol 30 tanköteles korú gyermek él és nincs még ott mű­ködő felekezeti iskola, akkor a községnek kell gondoskodnia, hogy a 6-12 év közötti gyerme­keknek iskolájuk legyen a faluban. így találkoztunk a községi iskola fogalmával. 114

Next

/
Thumbnails
Contents