Farkas Rozália szerk.: Művelődéstörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 26. Szentendre, 1996)
Detre János: A Pest megyei evangélikus iskolák története
igen jelentős számú népiskolát. Fékként került a rendelkezésbe az a megkötés, hogy az iskola alapítására és fenntartására tilos a pénzgyűjtés. 9 Újabb előrelépést jelentett az iskolai életre nézve 1790. Az evangélikus és katolikus rendek között megegyezés jött létre a szabad vallásgyakorlásról és ezzel együtt az iskolák szabad használatáról. 10 Az egyezség a földesurat kötelezte arra, hogy az iskola számára alkalmas helyet jelöljön ki. Megjegyzésként annyit fűzünk ehhez, hogy ez az alkalmas hely - a földesúr szerint gyakran a falu szélén kijelölt telek volt! - A katolikus községeket az egyezség arra ösztönözte, hogy támogassa az evangélikus iskolák létrejöttét. A fék azonban ebbe a megegyezésbe is belekerült, ugyanis az iskolák alapításakor fennmaradt a legfőbb királyi felügyelet joga. Ez pedig az evangélikus egyház és iskola autonómiáját sértő elv volt. Ezt az sem ellensúlyozta, hogy a megegyezés szerint a tanulás, a tanítás iránya, szabálya és rendje, a tanító megválasztása vagy elbocsátása az egyházközség szabad döntése maradt. 11 Ez a megegyezés napvilágra hozta azt, hogy az egyház és iskola viszonyának szabályozására a régiek helyett új kánonokra van szükség. A zsolnai zsinat 12 és a szepesváraljai zsinat 1 ^ határozatai már nem voltak maradéktalanul alkalmazhatók. Ezt végezte el az új zsinat 1791-ben. 14 A zsinat határozatai mindenre kiterjedő alapossággal fogalmazták meg az evangélikus egyház életének medrét. A II. részben, mely 75 kánonból állt, a lelkész és a tanító választását, feladatát, kötelességeit és a fegyelmét szabályozták. A IV. rész 10 kánona pedig az iskolai ügyet rendezte most már korszerű formában. A zsinatot követő időszakban a Helytartótanács intézkedései tették nehézzé az evangélikus iskolaügyet. Míg az 1777-es Ratio Educationis nem jelentett semmiféle feladatot az evangélikus iskolák számára, addig az 1805. évi iskolai szabályt, az új Ratio Educationist az evangélikus iskolákra is rá akarták erőszakolni, mert a katolikus iskolákra ez kötelező volt. Az 1790. évi 26. törvénycikk alapján azonban csak az országgyűlés által alkotott közoktatási rendszer kötelező az evangélikus egyház iskoláiban. 15 Miután a Helytartótanács ezt belátta, 1810-től már csupán a tanulók előmeneteléről kellett jelentést tenniök az evangélikus iskoláknak a félév végén. 16 Az iskolai alapítványokat azonban a 19- század elején bekövetkezett pénzdevalváció tönkretette, ezért sok iskola került igen válságos körülmények közé. Az 1847-48-as országgyűlés XX. cikke eltörölte a katolikus vallás hegemóniáját és kimondta a vallásegyenlőséget. A 3.§. szerint „minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szükségei közálladalmi költségek által fedeztessenek". A felekezeti iskolákba más felekezetű gyerekek is járhattak. - Ez volt az igazi lépés a bécsi béke rendelkezései megvalósításában! A szabadságharc leverése után az 1850. február 10-i rendelet a szuperintendenciák 17 élére adminisztrátorokat nevezett ki, akiket esküjük arra kötelezett, hogy a katonai rendeletek szerint kormányozzák az egyházkerületet. A törvényes jogait egyházunk 1854. július 14-én nyerte vissza, amikor a Haynau-féle rendeletet Albrecht főherceg, Magyarország katonai és polgári főkormányzója hirdetményével hatálytalanította. Az 1859- szeptember l-jén kiadott „Patens" 18 beavatkozva az egyházunk belső ügyeibe, szabályt hozott az egyház belső szervezetére, iskolai és oktatásügyi kérdésekben is. Az I860, május 15-i Diploma 19 részben helyreállította egyházunk autonómiáját, mégis 1861-1867 között gyakori zaklatásnak volt kitéve egyházunk. Gyökeres fordulatot hozott az Eötvös-féle iskolai reform 1868-ban. Az 1868. évi 38. törvénycikk, mely a teljes iskolahálózatot átfogó reformot jelentett a magyar közoktatásban, valóban fordulópontnak bizonyult. A törvény külön szabályozta az elemi népiskolák tanítói és segédtanítói fizetését is az egyházi iskolákban. 20 Tisztes lakás, legalább egy negyed hold kert, rendes tanítói fizetés járt a tanítónak. Egy rendes tanító fizetése nem lehetett kevesebb 300 forintnál, a segédtanító fizetése pedig 200 forintnál kezdődött. A megürült tanítói állásokat pedig fél év alatt be kellett tölteni. 21 Amíg ez megtörtént, addig a segédtanító tanította a gyerekeket, ha az nem volt, akkor a lelkésznekHkellett az iskolában is helytállnia. Az esetben pedig, ha a tanító meghalt, 9