Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Forró Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között

félre tévén, minden emberi tekéntetet, s az ön haszonnak szeretetét, Isten és az ő igazsága szerént, olyant és azt válasszátok Bírátoknak, a ki nem tsak a Ti reményeteknek hanem közbenjárói kötelességének, is mindenütt ott a holott a Ti dolgotok, és közöttem és a Váras között fenn forog, híven és álhatatossan meg-feleljen. Л ki a Varasnak közjavát, úgy valamint annak díszét is szivén hordozza; s a ki minden Polgárt, önnön kötelességére s a Földes Urához tartozó engedelmességre, és tiszteletre nem tsak helyes okok és módok által hanem önnön példaadásával is tudja nógatni, ébreszteni és szorítani. '

M Az 1830. január 4-i választáskor Nádasdy Ferenc ült a püspöki székben. Nedeczky Gáspár prefektusnak írott levelében elemzi a közösség és a vezető kapcsolatát. Fejtegetéseinek alapja és kiindulópontja a közboldogság, amely „kétségkívül a magános Boldogságon épül". Az egyén boldogsága, boldogulása pedig elöljáróitól függ. „Melly igen megkívántatik tehát, hogy ezek a közönségnek választó tagjai idörül időre, mint valami gyöngyök kiszemeltessenek, s Tiszti poltzaikra ne akár kitsodák, hanem a leg érdemessebbek. és legalkalmatosabbak emeltessenek. '^ Az alkalmasság kritériumai közül már nem a földesúrral való együttműködés a legfontosabb, hanem a megválasztó közösség számára lényeges tulajdonságok: bölcsesség, jámborság, igazságosság és feddhetetlenség. Ezt követően hirdették ki a jelöltek neveit. „A mi az Istennek nagyobb dicsőségére és ezen Vácz Püspöki Varasnak szerencséjére, s dicséretére légyen: Én az Engemet illető urí hatalommal, a Birói hivatalra, e következendő Urakat nevezem ki voxolásra. ,ft6 A püspök ill. a Kamara meghatározott körből jelölhette ki a bíró, a polgármester, a szószóló személyét. A bírói és a polgármesteri tisztre a jelöltek a belső tanácsból kerültek ki. A szószólókat a külső tanács tagjai közül választották. Az 1813-as helytartótanácsi rendelet értelmében a volt bírót is újból a jelöltek közé be kellett tenni. Mivel a külső tanácsba csak a földesúr által jelöltek közül kerülhetett valaki, a belső tanács tagjait pedig nem választották, hanem a földesúr nevezte ki, így azok, akik közül a bírókat kiválaszthatták, már az uradalom érdekei szerint kiválogatott személyek voltak. A 29 választásra összesen 100 személyt kandidáltak. /3- melléklet/ Ebből 4-en önként léptek vissza a jelöltségtől. 1801-ben Hajnik János és Hamvay Mihály sem kívánta bírónak választatni magát. Helyükre került be a jelöltek közé Neisz /Naisz/ András és Rack András. Hajnik János ebben az évben polgármester maradt, mert a bíró személyében nem történt változás. 1816. január 2-án megtartott építő széken Trexler János lépett vissza a jelöltségtől. Az 1842. május 12-i bíróválasztáson Rutzmózer Ferenc betegségére hivatkozva kérte, hogy hagyják ki a kandidációból. A következő választáskor már újból a jelöltek között találjuk. A jelöltek névsorát egyetlen esetben nem fogadták el. Az 1813. január 4-i építő széken Hamvay Mihályt is a jelöltek közé tette a püspök, holott Hamvay már két évvel azelőtt önként lemondott a bírói hivatalról és a tanácsbeliségről is. К jelen lévő közönség kérte, hogy a kandidáltak névsorából hagyják ki, s helyette egy tanácsbélit jelöljenek. A kérést nem teljesítették. A vizsgált időszakban kétszer csak egyetlen jelölt neve szerepelt az utasításban. 1790. január 9én Anchely János prefektus a város ellenében választatta meg újra Hajnik Jánost bírónak. 1794ben Dombay Sándor az egyetlen jelölt. A volt bíró kérte a szabályszerű választást, végül a választó polgárok és a Kamara megegyezett, s Dombayt megerősítették. Általában 3-4 jelölt közül választhatták ki a bírót. Az 1828. január 4-i bíróválasztásra 6 személyt kandidált Nádasdy Ferenc püspök. A 29 építő széken a 100 jelöltség - a két pótlólagosan kandidáltat nem számítva - 25 személy között oszlott meg. Ez azt jelenti, hogy egy embert átlagban négyszer jelöltek bírónak. A valóságban a kandidációk száma az egyes jelöltek között sokkal árnyaltabban oszlott meg. /4. melléklet/ A 25 jelölt közül 7 csak egyszer került fel a listára. A legtöbbször - 12-szer- Regele Józsefet jelölték. A jelöltség száma mutatja azt, hogy egyes jelöltek mikor, mennyi ideig töltöttek be jelentős szerepet a belső tanácsban, valamint azt, hogy kandidálok mikor és hányszor találták őket alkalmasnak a vezető tisztség elnyerésére. 82