Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Forró Katalin: Bíróválasztások Püspök-Vácon 1790 és 1848 között

1790 és 1820 közötti évek jelentős személyei: Regele József, Drobny Antal, Hajnik János, Hamvay Mihály, Blaho József és Trexler János voltak. A XVI11. század végének meghatározó embere Dombay Sándor. Mitterhoffer Ádámot 1811 és 1826 között kilencszer jelölték a legmagasabb posztra. Az 1820-as 30-as évek vezető tanácsosai: Rádóczy István, Krenedits János. A 30-as és 40es években a legtöbbször Rutmózer Ferencet, Czeh Józsefet és Palik Mátyást kandidálták. Vajzer József és Makay Imre közéleti szereplése a város vezető tisztjein csak a negyvenes években indul, s majd egy későbbi korszakban teljesedik ki. A jelöltség azonban csak a lehetőséget jelenti, a szavazás eredményétől függött, hogy végül is ki lett a bíró. A jelöltek nevének felolvasása után minden esetben felszólították a választókat, hogy szavazáskor mellőzzék a részrehajlást, a személyes ellen- és rokonszenv ne befolyásolja őket. A SZAVAZÁS A szavazás megkezdése előtt a régi bíró leköszönt, átadta a városháza kulcsait és a város pecsétjét

37 az elöl üllő úrnak, a választást levezető elnöknek. Ezután a jelöltek - hogy ne befolyásolják a szavazókat -, külön helyiségbe távoztak, s a szavazás befejezéséig ott is maradtak. A szavazás helyszíne a városháza volt.-™ Ettől csak indokolt esetben tértek el. Az 1828. január 4-i választásokkor: „ mivel a voxoknak szedése a népnek sokasága végett az régi üdők óta gyakorlott szokáshoz képest a Tanáts házban nem tellyesittethetett az Voxoló Láda az úgy nevezett Rundella Szobában ki vitettettvén... " a szavazást ott tartották meg.

19 1845. január 11-én olyan tömeg jelent meg a bíróválasztáson, hogy a Rundella Szoba is szűkössé vált, ezért a városháza udvarában szavaztak. A szavazatok leadása után a nép a főkapun át a piacra vonult, s ott várta meg az eredmény kihirdetését.'

10 A szavazás felügyelésére bizottságot választottak. Először az 1828-as bíróválasztáson említették meg „az szükséges felvigyázás végett a mellé/í.i. a voxoló láda mellé/ az kétt uradalmi ügyész, Tisztartó és Perceptor urak az Tanáts részéről pediglen Schvarczl Péter és Guóth Gábor, az Választottak közül pedig Hanátsek János szószóló és Verner Imre urak rendőltettek... "*' 1834-ben Schimpl József felsővárosi plébános is tagja lett a bizottságnak, a városi belső tanács részéről a tagok a polgármester Mitterhoffer Ádám, és a vice nótárius, aki ekkor Makay Imre volt. 1836-ban már a fő és alnótárius - Csillag Márton és Makay Imre - vett részt a tanács részéről, a polgármester nem. A szavazatszedő bizottság összetétele nem azonos a választásra meghívott és az előző részben említett felügyelő bizottsággal. A felügyelő bizottság nagyobb létszámú, több magas rangú tagja van, akik a szavazatok beszedésében, összeszámlálásában nem vettek részt. A szavazatszedő bizottság szűkebb, s a választásban leginkább érdekelt felek nagyjából azonos számban képviseltetik magukat benne. A felügyelő bizottság protokolláris testület, a szavazatszedő a szavazat irányításával gyakorlati munkát végez. A szavazás lebonyolítása a szabad királyi városokban szokásban lévő gyakorlathoz igazodott. Az 1792. január 23-i bíróválasztáson Anchely János prefektus első ízben próbálta alkalmazni a Voxoló edényes szavazást. „Hogypedig ezen meg-kévántató Vaksolás Királyi és más nevezetes Várasokban szokásban vett móddal itteneg is végre hajtatnék, betürül négy fokokkal, és a tetején annyi lyukakkal készült kemény fa ládátskát hat száz golyóbisokkal mint annyi vaksokkal a Hivatalos lakosoknak föl mutatta, melly ládának, avagy vaksoló Edégynek tétjén levő lyukainál kisded papiroson meg külömbözve a vaksban tett személyeknek nevei, a ki-nevezés módja szerént Írattattak, és le ragasztattak; hogy pedig kiki kévánsága szerént Vaksát tehesse az olyatinoknak, kik iránt nem esmérnek azt a tudósítást adta, hogy czélokhoz ha nem különben is a számmal juthatnak, hogy 83