Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Kisfaludy Katalin: Abony 1944–1949. Politika, gazdaság, társadalom
A termelőszövetkezetet 26 család alakította meg azon az 500 holdas birtokon, amely régebben a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában volt. A földet közösen művelték, s a haszonból is közösen részesültek. Erőfeszítéseik azonban nem igazán voltak sikeresek, súlyos gazdasági nehézségek, a beruházásokhoz szükséges pénzforrások hiánya miatt a termelőszövetkezet 1946-ban föloszlott. 87 Arról azonban, hogy az újgazdák kölcsönösen segítették egymást, még 1947-ben is olvashatunk a forrásokban. 88 A szövetkezeti mozgalomnak voltak hagyományai Abonyban is. A háború után elsőként a régebbi társulások születtek újjá. 1945-ben átszervezték a Mezőgazdák Szövetkezetét, s ekkor vette föl az Egységes Munkás-Paraszt Termelő és Értékesítő Fogyasztási Szövetkezet nevet. Az átszervezett társulás feladata mezőgazdasági cikkek, gépek, termények, tűzifa és szén értékesítése volt. Elnöke Salacz Gyula volt 1945-ben ismét megkezdte működését a Hangya, amely tőkeerős és sikeres vállalkozás volt a községben. Nem így az 1945-ben megalakított három másik szövetkezet, amelyek rövid, alig egy esztendeig tartó működésük idején tőkehiánnyal küzdve „nehézségeikből alig-alig tudtak kilábolni", s mert támogatást sehonnan nem kaptak, föl is bomlottak. Erre a sorsra jutott a szegényebb gazdák megsegítését, alapanyagokkal való ellátásukat megszervezni igyekvő Parasztszövetkezet, amely 1946-ban belső széthúzás miatt föloszlott. Ugyanez lett a sorsa az MKP helyi szervezete által alapított „Forrás" szövetkezetnek, csakúgy mint az Általános Népszövetkezetnek. 1946. február 24-én megalakult a helyi földművesszövetkezet. Indulásakor 379 tagja volt és háromezer forint tőkével rendelkezett, amit az államtól kapott kölcsön. A legszegényebb újgazclákat tömörítő szervezet volt ez, amelynek első feladatai közé tartozott a földreform során ki nem osztott épületek, mezőgazdasági és ipari üzemek (darálók, malmok, a téglagyár, szeszfőzdék) és gépek igénybe vétele, majd rendeltetésszerű használatuk biztosítása. A kommunisztikus elvekre épülő társulás állami támogatással a község gazdaságát meghatározó tényezővé vált. 1948-ban a gazdaság egészét átfogóan tevékenykedett. A gépi munkákat - eszközök birtokában - el tudta végezni a földeken, vetőmagot és terményt szerzett be, két darálót, szeszfőzdét, három holdas kertgazdaságot működtetett és a téglagyárat is üzemeltette. Szerződéses termeltetéssel is foglalkozott, piacot teremtve a mezőgazdasággal foglalkozók széles rétegének. 1948 a szövetkezetek számára is a centralizáció éve volt. Az államilag preferált földművesszövetkezetek magukba olvasztották a többit, ez történt Abonyban is. 1949. január 16-án a földművesszövetkezetbe olvasztották a Hangyát és az Egységes Munkás-Paraszt Termelő és Értékesítő Fogyasztási Szövetkezetet. A földművesszövetkezet a legszegényebb rétegeket tömörítette, hiszen a „kuláknak" minősített, tehetősebb rétegeket innen is kiszorították. Ezzel párhuzamosan a szövetkezet eredeti funkciói, tehát a termelés - termelésszervezés háttérbe szorultak. Helyükbe a forgalmazási-kereskedelmi feladatok léptek és ezek lettek az 1950-es évekre egyeduralkodók tevékenységükben. 89 A mezőgazdasági termelőszövetkezetek története is 1948-ban kezdődött Abonyban, hiszen az 1945-ben létrejött termelőcsoport nem tudott életben maradni. Döntő fordulat következett 1948 őszén, amikor központi kezdeményezésre sorra hozták létre a közös gazdaságokat. Bár a kicsike parcellákon küszködő, a megélhetésért keményen megdolgozó többség elvileg remélhetett könnyebb életet, ha összefog, ám a tsz szervezés Abonyban sem ment könnyen, nem volt zökkenőmentes: nagyon sokan kényszer hatására vitték be a „közösbe" nagyon is újkeletű tulajdonukat. Jelzik ezt a statisztikai adatok is, mert 1949-ben 96, 1950-ben 163 tagot számlált az összes termelőszövetkezet, miközben 1950-ben még 4954 egyéni gazdát tartottak nyilván, akiknek csak kis része, 68 személy tartozott a „kulák" kategóriába, többségük törpebirtokos volt. 90 1948 őszén hat termelőszövetkezetet szerveztek meg Abonyban, ugyanebben az időben Pest megyében 40, az országban 486 termelőszövetkezetet alapítottak. 91 Az 1948-50 között létrejött termelőszövetkezetek nem túlságosan nagy gazdasági erőket koncentráltak, melynek bizonyítéka, hogy 1949-ben 110-287, 1950-ben pedig 170-466 kh közti földterületen gazdálkodott egy-egy termelőszövetkezet. 488
