Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Kisfaludy Katalin: Abony 1944–1949. Politika, gazdaság, társadalom
Igaz ugyan, hogy alig egy esztendő leforgása alatt 551 kh-al növekedett a közösségi földek nagysága, de a község mezőgazdasági művelésre alkalmas területeinek csak 7%-a volt teremlőszövetkezeti tulajdonban. Ami azt jelenti, hogy a tsz-szervezés döntő része 1949 után következett Abonyban is. A megszervezett termelőszövetkezetek elsősorban növénytermesztésre, ezen belül is a hagyományos gabona, illetve kukoricatermesztésre rendezkedtek be. Az állattenyésztés fő ágazata Abonyban a szarvasmarha-tenyésztés volt, 1950-ben négy abonyi termelőszövetkezetben volt a ceglédi járás legtöbbet hozó szarvasmarha állománya. 92 Az abonyi termelőszövetkezetek 1948-1950 Neve Alakult Taglétszám 1949 1950 Földterület (kh) 1949 1950 Petőfi Táncsics Lenin Kossuth József A. Rákóczi Új világ 93 Béke 94 1948 1948 1948 1948 1948 1948 1950 1950 13 11 21 22 44 13 16 13 24 14 44 24 287 384 219 213 377 168 184 110 183 216 466 170 Összesen: 96 163 1213 1764 A hatalmi villongásokkal, pártharcokkal terhelt politikai viszonyoknál jóval kiegyensúlyozottabb képet mutat Abony gazdasága 1944-1949 között. A lakosságra rótt súlyos adózási-beszolgáltatási kötelezettségek teljesítése sem tudta elvenni az emberek munkakedvét. Az 1946/47-es gazdasági évben gabonából 953459, burgonyából 949759, olajos magvakból 294225, élőállatból 113238 kg volt a községre kiszabott beszolgáltatandó termény mennyiség. Minthogy a gazdálkodók száma 5200 fő volt, egy-egy termelőre átlagosan 444 kg jutott. 95 A gazdasági fellendülést éppen az jelzi, hogy Abony polgárai a súlyos adók befizetése mellett teljes egészében felszámolták a községet ért háborús károkat. Parkokat létesítettek a falu központjában, piacteret alakítottak ki, s a három éves terv keretein belül bővítették és korszerűsítették a közvilágítást és az úthálózatot. 96 Az 1944-49 közti változások átstrukturálták a helyi társadalmat: a tehetős tulajdonosi réteg itt is ellehetetlenült, a kis- és törpebirtokosság lett a meghatározó. A gazdaság államosítása itt is elkezdődött, hogy a belső fejlődés spontán folyamatai helyébe az állami beavatkozás, a felülről történő utasításos vezérlés diktatórikus módszerei léphessenek. 489
