Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kisfaludy Katalin: Abony 1944–1949. Politika, gazdaság, társadalom

Abonyban már 1945 februárjában - tehát a vonatkozó kormányrendelet megjelenése előtt - elkezdődött a földosztás.

74 Ennek nem pusztán a földnélküliek földéhsége, hanem az is előidézője volt, hogy a község élén álló kommunista vezetés éppúgy szorgalmazta ezt, mint ahogyan a helyi szovjet katonai parancsnokság sem ellenezte a földosztás mielőbbi lebonyolítását.

74 Időközben megindult az információcsere is, Válóczi János 1945 februárjában Debrecenből hozott híreket, s ezek a földosztás szorgalmazására is kiterjedtek.

76 A földigénylő bizottság 30 taggal 1945. április 2-án alakult meg, első elnöke Polyák István volt, akit Mucza János - a későbbi tanácselnök - követett ebben a funkcióban.

77 Alig egy hónappal a rendelet megjelenése után, 1945. április 12-én lényegében befejeződött a földosztás: „Abonyban a házhelykiosztás kivételével a földreform befejeződött."

7

" A gyorsaság mindenképpen a közigazgatás támogatásának volt köszönhető, nem véletlenül hívták Abonyban Szabó Mátét „földosztó főjegyzőnek". Összesen 4650 kh földterület került kiosztásra, amely addig hét birtokos tulajdonában volt. A reformot megelőzően ezer kh-t meghaladó földterülettel egyedül Harkányi Sándor rendelkezett, aki 1295 kh birtokosa volt. Az ötszáz kh-t is csak két birtokos - gróf Szapáry László és a Magyar Tudományos Akadémia - területe haladta meg. A legnagyobb birtokosok kezén összesen 2920 kh koncentrálódott, a többi szétosztásra került birtok nagysága 220-391 kh között volt.

79 Összesen 1055 család kapott földet, átlagosan 4,2 kh-t. Ez lényegesen kevesebb volt, mint az 5, l-es országos átlag.

80 Abony határában a földosztás után 1897 család lett birtokos. A birtok nagyság szerinti megoszlása a következőképpen alakult:

81 Terület nagysága (kh) Rendes birtokosok száma 300 fölött 1 2-300 között 2 1-200 között 14 50-100 között 36 20-50 között 84 10-20 között 270 5-10 között 320 1-5 között 1170 Eltűnt a nagybirtok, alig maradt középbirtok, viszont a tulajdonosok 62%-a éppen a gazdasági szempontból olyan értelemben értéktelen 5 kh alatti földterület gazdája lett, amely nem nyújthat biztos megélhetést, különösen egy nagyobb család számára. Abony esetében is érvényes tehát a megállapítás, hogy a földosztás nem gazdasági, hanem „szociális szempontokat figyelembe vevő politikai döntés volt", amely miközben súlyos társadalmi igazságtalanságokat szüntetett meg, újabbakat is eredményezett.

82 A tulajdonosoknak sikerült idejében megmunkálni a földreform során február-márciusban kiosztott földeket, de még így is a szántóterület 64,9%-a volt parlagon március végén, igaz, egy hónappal később ez az arány 45%-ra csökkent.

83 A legnagyobb nehézséget ezekben a hónapokban az igaerő hiánya okozta, amely a háború előttinek csupán 6%-a volt.

84 Rendelkezett ugyan a község 20 darab üzemképes traktorral, de azokhoz meg az üzemanyag hiányzott. Ezért a termelési bizottság, amelynek feladata az alapvető feltételek megteremtése lett volna, kénytelen volt 1500 kh földet kézi művelésre kiosztani.

85 Sok nehézséget okozott a vetőmaghiány is, amely 1946-ban súlyosabb volt, mint egy esztendővel azelőtt. A vetőmagnak szánt gabonát ugyanis a közellátási kormányzat elszállíttatta a községből.

86 Az újonnan földhöz jutottak boldogultak a legnehezebben, szerszámok, gépek, eszközök hiányában. A nehézségek, az egymásrautaltság felismerése késztethette arra a volt cselédeket, hogy szinte az elsők között az országban, itt alakítottak mezőgazdasági termelőszövetkezetet. 487