Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kisfaludy Katalin: Abony 1944–1949. Politika, gazdaság, társadalom

szültségű távvezetéket Abony-Szolnok között, s ezzel párhuzamosan kijavították a villamoshálózatot ért károkat is.

61 Az Abonyi Téglagyár Rt. számítandó még a jelentősebb ipari üzemek közé, amelynek azonban olyan súlyos háborús kárai voltak (kiégett és a gépparkja teljesen elpusztult), hogy abban csak évekkel később indulhatott meg a tetőcserép gyártása.

62 A kisiparosok száma, tehát az iparengedéllyel rendelkezőké 453 fő volt, közülük 403, ha küszködve is a nyersanyaghiánnyal 1945 júniusában már megkezdte működését.

63 Saját kezelésű üzem nem volt a község birtokában. 1950-re sem változott meg a település gazdasági struktúrája, amit a lakosság foglalkoztatás szerinti megoszlása is igazol.

64 1941-ben 15299, 1949-ben 15585 fő volt a lélekszám Abonyban. A mezőgazdaságban dolgozók aránya 64-ről 58%-ra csökkent 1949-re, az ipari munkások száma a korábbi 14-ről 25%-ra növekedett.

6S A növekedést nem helyi ipartelepítés eredményezte, hanem a közeli nagyvárosok (Szolnok, Budapest) fel tudták szívni a mezőgazdaság átszervezése miatt munkanélkülivé vált embereket. Ez egyben azt is jelentette, hogy az ingázók száma erőteljesen megnövekedett. Ennek ellenére alapvető struktúra-változás nem következett: Abony mezőgazdasági jellege megmaradt a tárgyalt időszakban. Élelmiszertermelő település lévén, Abony mezőgazdaságát érték a legnagyobb háborús károk. A pusztulás, ahogyan országszerte is, az élelmiszerkészletekben és az eszközökben volt a legsúlyosabb.

66 Az élelmiszerkészletek kimerültek, a háborús viszonyok következtében nagymértékben romlottak a munkavégzés feltételei (emberek-eszközök hiánya, rossz közbiztonság), ugyanakkor hozzájárult ehhez a harcoló szovjet alakulatok élelemmel való ellátása is. Ez utóbbi a front elvonulása után is súlyos terheket rótt a lakosságra. A községből 1945. november 5-én elvonuló szovjet katonai parancsnokság 200 ezer pengő értékben foglalt le élelmiszert ott tartózkodása egy éve alatt.

67 Legtöbb kár az állatállományban keletkezett. Ennek illusztrálására álljanak itt három esztendő állatszámlálási adatai:

68 1944 1945 1950 igás ló 1500 306 1077 tehén 1800 300 2762 borjú 1200 300 nincs adat ökör 250 50 6 juh 200 20 157 sertés 6000 120 9551 Az állatállomány regenerálása jórészt csak 1950-re sikerült. Legtöbb gondot a tenyészállat-állomány pusztulása és ennek természetszerűen lassú pótolhatósága okozta.

69 Az állatállomány védelmében többször rendelték el a haszonállatok vágási tilalmát és nagy gondot fordítottak az állategészségügyi szabályok betartatására is.

7

" Ezért nem öltöttek veszélyes méreteket a tárgyalt időszakban az egyébként is csak ritkán előforduló fertőző állatbetegségek. Az aprőbaromfi-állományban mutatkozott a legnagyobb számszerű növekedés. 1945-50 között meghúszszorozódott ezek száma, jóllehet a lakosság elsősorban ebből fedezte húsigényét.

71 1944-45 szűkös esztendő volt Abony lakossága számára is. A meginduló községi közigazgatás egyik legnagyobb feladatának a lakosság alapvető élelmiszerekkel való ellátását tartotta, hiszen egy korabeli jelentés szerint 1945 júliusában 5400 embert, a lakosság 33%-át sorolták az ellátatlanok közé.

72 A község közellátása ezután fokozatosan javult, a jelentések általában „kielégítőnek" nevezik, bár nélkülözők 1946-ban is voltak, mert „inkább elvetették a búzát", semmint megegyék.

73 1945 kora tavaszán a mezőgazdasági munkák megindítása, a földek megművelése volt a legnagyobb feladat. A községben a korabeli eseményekkel összevetve, szokatlanul gyorsan kezdődött és rövid idő alatt befejeződött a földosztás, így a tulajdonosi viszonyok miatti bizonytalanság nem akadályozta a tavaszi munkálatokat. 486