Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kisfaludy Katalin: Abony 1944–1949. Politika, gazdaság, társadalom

Jenő, a volt járási főjegyző,

7 Szabó József községi vezetőjegyző pedig hadifogságba került.

8 Ennek ellenére sem volt fennakadás a közigazgatásban, mert miképpen az ország számos településén, úgy Abonyban is, az otthonukban maradt, alacsonyabb beosztású tiszviselők, esetünkben Csonka József'aljegyző vette kezébe az ügyeket. A kiüríttetési parancs végrehajtását megtagadta.

9 Egészen I945. június 8-ig Csonka József és a „régi tisztviselői kar látta el" a közigazgatás irányítását, amit egy 1945. június 30-án a SZEB-nek készült jelentés sorai mellett az is bizonyít, hogy Csonka József'aláírása számos 1945 elején kelt iraton szerepel.

10 A szovjet katonai helyőrség parancsnoka megerősítette Csonka Józsefét önkét vállalt hivatalában, sőt, őt bízta meg a járás községeinek vezetésével is." Gyakorlatilag ugyanaz történt, mint az ország számos más településén, már ami a közigazgatási ügyvitelt illeti.

12 Nem volt ez véletlen, mert az ÁHB már említett kiáltványa is hangsúlyozta: „A helyi hatóságok és a helyi önkormányzat összes szervei ... a helyükön maradnak".

13 A sztálini vezetés külpolitikai, de mindenekelőtt katonai megfontolások miatt, vagyis taktikai okokból nem erőltetett radikális átalakításokat. A meglévő közigazgatási rendszer változatlan maradt, helyükön maradhattak a tisztviselők is, ha végrehajtották az adott helység katonai parancsnokának parancsait, illetve elvárásainak megfelelően cselekedtek. Az elvárások főképpen a harcoló alakulatok ellátásával voltak kapcsolatosak, a régi közigazgatás folyamatos működtetése is ezt a célt szolgálta.

14 Abony lakosságának öntudatát és az erős mozgalmi hagyományok meglétét jelzi, hogy megindult az önszerveződés, vagyis az igény érvényesítése: a maga ügyeiben a lakosság képviselőié legyen a döntő szó. A politikai pártok újjászerveződését megelőzve egy 16 főből álló intézőbizottság alakult.

1S Sajnos csak egyetlen visszaemlékezés szól erről, de hogy kik, milyen beállítottságú, milyen politikai meggyőződéssel bíró emberek alakították meg, egyelőre nincs információ. Ekkor még nem volt demokratikus kormány, az antifasiszta mozgalom országos szervezete sem lépett az országos politizálás szinterére, az információcsere lehetősége is igen szűkös volt.

16 Az abonyiak sem számíthattak „fölülről" semmiféle útmutatásra, példát sem láthattak maguk előtt. Ez az időszak az öntevékenységnek kedvezett, legföljebb a szovjet helyőrség katonai parancsnokának politikai intencióit kellett elfogadni, aki viszont Csonka József megerősítésekor - a már jelzett okokból - a régi hivatalt, a végrehajtó hatalom kipróbált szervezetét erősítette. Abonyban mégis megindult az önszerveződés, s ez ismét nem elszigetelt jelenség: párhuzamokat bőséggel lehet találni. Különösen az erős és élő mozgalmi hagyományokkal bíró nagyobb településeken, elsősorban a Viharsarokban, de a Duna-Tisza közén is, jónéhány városban és községben spontán módon, tehát helyi kezdeményezésből alakultak, legtöbbször kizárólag kommunistákat tömörítő bizottságok, „népi szevek", amelyek központi intézmények hiányában jogalkotó és jogszolgáltatő szerepet is vállaltak.

17 Általában az volt rájuk a jellemző, hogy egy egészen másfajta hatalmi és politikai berendezkedés megvalósítását tűzték ki célul, amely berendezkedés mintája a Tanácsköztársaság volt. Az erre való törekvések egészen időszerűtlenek voltak 1944 őszén. Ekkor egy antifasiszta, demokratikus alapokon álló állam megteremtése felelt meg a külpolitikai elvárásoknak, ami helyi méretekben is megkövetelte a demokratikus erők összefogását és számukra is cselekvési teret nyújtott. Azoknak a bizottságoknak, amelyek túlzottan radikális változtatásokat sürgettek, s egypárti kommunista hatalomátvételre törekedtek, még akkor is át kellett szerveződniük, ha tevékenységük elnyerte a szovjet katonai hatóságok támogatását. Nem ilyen volt az abonyi 16-os bizottság, sejteti ezt neve - másutt Tanács, Komité, esetleg Direktórium

18 nevet viseltek -, s erre utal viszonylag nagy létszáma is. Az abonyi 16-os bizottságban, amely talán nem egyedül kommunista pártiakat tömörített, a lakosságnak egy szélesebb rétege kapott képviseletet, így e szervezet lényegesen korszerűbb volt, mint az 1944 október-novemberben létrejött „népi szervek" többsége. A község életének irányításában jelentős pozíciókat szerzett 16-os bizottság 1945. januárjáig, a nemzeti bizottság - törvény előírta - megalakulásáig működött.

19 481