Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kisfaludy Katalin: Abony 1944–1949. Politika, gazdaság, társadalom

Az önszerveződés egy másik síkon is megindult Abonyban, már a Vörös Hadsereg alakulatai­nak érkezése előtt, 1944. október 12-én megalakult a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete, természetesen akkor még illegálisan. 20 Az illegális pártszervezet 12 főből állt, vezetője Ácsai Imre volt, aki már 1919-ben is jelentős politikai szerepet vállalt: a Vörös Hajósezred hadügyi biztosa volt. 21 1944. október 17-én a pártszervezetvezetőit letartóztatták és a községi fogdába zárták. 1944. október 28-án szabadulhattak onnan, amikor a község irányítását átvevő Csonka József-aljegyző, aki nem volt hajlandó felelősséget vállalni „elődjei munkájáért", kinyittatta a fogda ajtaját. 22 Nagyon érdekes, hogy a kommunista párt, immár legális szervezete csak 1944. november li­en alakult meg, később mint a már említett 16-os bizottság. A legális pártszervezet titkára is Ácsai Imre lett, de az alapító vagy újraalapító tagjai számát nem ismerjük. 21 Csak egyetlen visszaemlékező adatai szólnak arról, hogy 1944 decemberében megalakult a többi demokratikus párt is, így a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt és a Polgári Demokra­ta Párt helyi szervezetei. 2 " 1 Igazolni látszik ezt egy 1945. február 4-én körözésre bocsátott földművelésügyi miniszteri le­irat hátoldalán lévő feljegyzés, amely így szól: „Lássák: Nemzeti Demokrata Párt (sic!), Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Kommunista Párt". 2S 1945 elején tehát négy párt működött Abonyban (a Nemzeti Demokrata Párton minden bizonnyal a Polgári Demokrata Párt helyi szer­vezetét kell érteni). Ez utóbbi szervezet nem szerzett jelentős tömegbázist a községben. Az imént említett adat az egyetlen, amely róla a közigazgatási iratokban megjelent, s a választásokon is nagyon csekély számú szavazatot szerzett. Egyik visszaemlékező, az MKP helyi szervezetének akkori titkára viszont úgy tudta: „feloszlattuk, mert tiszta reakciósokból állt". 26 A feloszlatás kö­rülményeit, indítékait és valós okait nem ismerjük. Sajnos ugyanez vonatkozik a Független Kisgazdapárt helyi szervezetére, a források, amelyek megmaradtak, nem tájékoztatnak működéséről, létrejöttének körülményeiről. Nagyon érdekes és általános tanulságokat is hordoz a koalíció másik két pártja a Nemzeti Pa­rasztpárt és a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének megalakulására vonatkozó adatok vé­giggondolása. Válóczi János, a Nemzeti Parasztpárt helyi megszervezője és elnöke visszaemlékezéseiből is­merjük az adatokat. Válóczi János MKP tag volt, aki komoly mozgalmi múlttal, szervezési tapasz­talatokkal rendelkezett. Még az 1940-es évek elején szerzett parasztpárti kapcsolatokat, ezért ebből a pártból jött a fölkérés: parasztpárti képviselőként vegyen részt a debreceni kormányalkotó munkában. Vállalta a feladatot, és azt is, hogy megszervezi az NPP abonyi szervezetét, mégpedig az MKP központi vezetésének utasítására. Ezért törölték MKP tagságát, s a kialíciós időszakban parasztpárti képviselőként az országgyűlésnek is tagja volt. 27 Jellemző az MKP politikájára ez az adatsor, előfordult, hogy kommunisták kaptak feladatokat a koalíciós pártokban, azzal a célzat­tal, hogy az ilyen akciók és emberek végül az MKP pozícióit erősítik majd. A hatalmi pozíciók ilyenfajta kiépítésére a legszembetűnőbb és legközimertebb példa a kommunista Molnár Eriké, aki mint pártonkívüli népjóléti miniszter szerepelt az Ideiglenes Nemzeti Kormányban. 2 " Abonyban sajátos módon és körülmények között szerveződött meg az SZDP helyi szervezete. Az 1944 decemberi megalakulást csakhamar feloszlatás követte, mert 1945 legelején a „kommu­nista párt ellen folytatott demagóg aknamunka" miatt párhelyiségeit az MKP helyi szervezete bezárattad), a szociáldemokratákat mintegy törvényen kívül helyezte. Az ügy óriási vihart kavart, Házi Árpáá - Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kommunista párti alispánja - személyes közbenjá­rására helyezték csak vissza jogaiba az SZDP helyi szervezetét. 29 Csak hetekkel később, 1945 márciusában, az SZDP Központi Vezetőségének utasítására alakult újjá. Az utasítás kimondja, hogy „tagkönyvet csak igazoltak kaphatnak". 30 Az SZDP körül azonban később sem csillapultak a vi­harok, 1945 nyarán a kommunista párti járási főjegyző kifogásolta az SZDP helyi elnökének po­litikai megnyilvánulásait, azzal vádolva, hogy nagy nyilvánosság előtt egy népgyűlésen „féktelen izgató beszédet mondott". 31 482

Next

/
Thumbnails
Contents