Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Kocsis Gyula: Abony gazdaság-, társadalom- és művelődéstörténete a török kiűzésétől a jobbágyfelszabadításig

- Nagykőrösön.

12 (lásd 1. számú melléklet) A szabadlevél kiadásának esztendeje egy új korszak kezdetét is jelzi a megelőző évszázadokban sokat szenvedett ország történetében. II. A SZATMÁRI BÉKÉTŐL Л POLGÁRI FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC VÉGÉIG 1. A NÉPESSÉGFEJLŐDÉS FOLYAMATA A tanulmány előző fejezete a község pusztulásának leírásával kezdődött és egy másik pusztulás utáni újranépesítés első lépéseivel fejeződött be. A szatmári békekötés utáni időszak már békés, nyugodt létezést, gyors növekedést biztosított a község lakossága számára. Mielőtt azonban a XVIII - XIX. századi népességfejlődés eseményeit áttekintenénk, vissza kell utalnunk a XVII. század végének háborúkkal, hadjáratokkal terhes időszakára is. A török hódoltság utolsó esztendejében az abonyiak a tatárok elől Tószegre, Kecskemétre, Nagykőrösre menekültek. Kecskeméten 1689-ben egy, az 1687. évi nagykőrösi dézsmajegyzékben hat abonyi származású családot írtak össze, de még 1696-ban is négy abonyi volt Nagykőrösön.

1

'' I699. körül visszatértek Abonyba a jobbágyok, de 1711-ben ismét telepítési kedvezményt kellett kiadni a lakosság megfogyatkozása miatt. Felmerül a kérdés, hogy a többszöri elfutás után vajon visszatértek-e a korábbi, eredeti lakóhelyükre az abonyiak. A XVII. századból nem áll rendelkezésünkre névsoros összeírás, de jelentős helyben lakó népességre következtethetünk a nagykőrösi városi számadáskönyvekben feljegyzett abonyiak számából, akik főleg gabonaeladás céljából fordultak meg Nagykőrösön.

14 A rendelkezésre álló XVII. századi forrásokból ismert abonyi neveket az 1715. évi első ismert névsoros összeírással, illetve az 1716. évi dikális összeírással egybevetve megállapíthatjuk, hogy a két összeírásban előforduló 17 családnév (amelyet 26 háztartásfő viselt) közül 10 családnév (18 háztartásban) megtalálható volt Abonyban a XVII. század második felében is. Ezek között vannak igen elterjedtek (pl.: Kis, Szabó, Tóth - összesen 6 család viseli), amelyek esetében arra is kell gondolnunk, hogy viselőjük távolabbi vidékről is költözhetett Abonyba, nem pedig helyi leszármazott. Ilyen lehetett az a Szalay Mihály, aki 1758ban a paládicsi határról tanúskodott, és Szalay néven csak 1741-ben írták össze először, a korábbi összeírásokban pedig Kis Mihály néven szerepelt, vagy Tóth Jakab, aki 1713-ban költözött Abonyba Nógrád megyéből. Végül is azt mondhatjuk, hogy az 1715-1720 közötti összeírásokban szereplő háztartásfők kb. fele részben a XVII. századi abonyiak leszármazottai. A megmaradt és visszatért népesség azonban csak mintegy egyharmadát jelenti a nagykőrösi számadáskönyvekben előforduló abonyiaknak, ugyanis a gabonaeladók között még további 22 családnevet (amelyet 34 személy viselt) feljegyeztek. Ezeknek azonban a XVIII. századra nem maradt nyoma Abonyban. Volt köztük olyan család is, amely a XVI. század közepe óta helyben lakott.

1S Azt mondhatjuk tehát, hogy a XVII. századi népességből egy kis mag maradt meg a XVIII. század második évtizedére, amely először a környékbeli településekről származókkal bővült, akik többnyire reformátusok voltak. 1715-ben például még Kecskén írták össze Víztövi Jánost, Czibor Mihályt, a Mészáros és Sütő családokat, de 1728-ban már Abonyban találjuk őket. Víztövi János, egy régi kecskéi család leszármazottja 1732-ben tanúvallomásában elmondta, hogy Kecskén született 50 éve és amikor Kecske elpusztult Nagykőrösre költöztek, majd innen vissza Kecskére és 1716 táján ment Abonyba lakni. Az 1730-as években is számos, addig ismeretlen református családnév jelent meg az összeírásokban. A környékről származó reformátusok mellett azonban már távolabbi vidékről is érkeznek, és többnyire katolikus jobbágyok. A helyi református hagyomány szerint az első katolikus lakos - név szerint a Pásztoháról származó Tóth Jakab - 1713-ban telepedett le Abonyban. A helyi hagyományt részben igazolja a Nógrád megyéből szökött jobbágyok összeírása 1720-ból. E szerint Tóth Jakab Szántóról (a mai Zagyvaszántó) 1712 táján Abonyba szökött. 1720 előtt követte őt Tóth István Szántóról, Bak György Zagyváról és Tóth Mátyás Lőrinciből. Szántóról még Nagy 397