Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Schleininger Tamás: A Szentendrei Kaszinó története a korabeli sajtó tükrében
1124 26.38% 1187 27.86% 1004 23.57% 4 0.10% 3 0.07% 817 19.18% 121 2.84%" 10 A városgazdálkodás területén történt változások közül megemlíthetjük a kikötő és rakpart használatáért bevezetett díjbeszedést, valamint az erdők kezelésének rendezését. „1890-ben rendelkezés született az utcák kövezéséről, tisztántartásáról, amit a városrendezési szabályrendelet követett. 1889-ben meghatározták, mennyi javadalmazást kérhetnek a tisztviselők, ha a lakosságnak különféle szolgáltatásokat végeznek (pl. adásvételi szerződések, hagyatéki leltárok készítése, stb.)"" Visszatérve a lakosság fluktuálására, érintettük a HÉV megindulásának fontosságát. Ezáltal egyrészt a szőlőtermesztésből kiesett munakerő lehetőséget kapott a fővárosban való „lekötésére', másrészt: „A vasútépítés az idegenforgalom, a turizmus fejlődését is elősegítette. Nemcsak arra volt lehetőség, hogy az elszegényedett szőlősgazdák a fővárosba utazva munkát találjanak, hanem a budapestiek is könnyen kiutazhattak a szépfekvésű városba. Ott gyakran nyaralókat vásároltak, meglátogatták az egyre inkább érdekességszámba menő templomokat, szerb vendéglőket, ódon borpincéket. A Budapest vonzáskörzetébe került városba megindult az új betelepedés. 1887-ben a városi tanács szabályrendeletben határozta meg a város kötelékébe történő felvétel módját... 1889-ben kiadták a Szentendrei Futárt, amely a budapesti nyaralókat tájékoztatta a város eseményeiről, mulatságairól. Az 1870-1880-as években a társadalmi stniktura átalakulásával lassan megerősödött az értelmiségi réteg (kiemelés S.T.). Az összes iskolaköteles száma 1878-ban 510 fő volt, ezek között ténylegesen iskolába került 328. A felekezetek között már a katolikusok vezettek, itt 338 volt az iskolára kötelezett gyermekek száma... A görögkeleti vallás a 19. század végére már háttérbe szorult... 1888-ban ismétlő iskolát szerveztek, amelyben a foglalkozásokat csütörtökön és vasárnap tartották... 1888-ban többen is jelentkeztek azzal a kéréssel, hogy óvodát kell létesíteni. A városi tanács ezt társulás formájában kívánta megoldani. Az értelmiség szerepének megerősödését jelzi a polgári egyletek megalakulása is. Már az 1870es években volt a városban Casinó (kiemelés S.T.), az egyes vallásfelekezetek részére temetkezési egylet, 1881-ben dalegylet, 1883-ban tűzoltó egylet, népnevelési ösztöndíjegylet, 1886-ban keresztény önsegélyező és fogyasztási egylet alakult... Az 1890-es évektől a város a megváltozott lehetőségeknek megfelelően új fejlődésnek indult. Az 1690-1890 között eltelt 200 év a város történetének az a szakasza volt, amely a mai Szentendrét a maga pompájában megteremtette, szűk utcáival, egymásra épült házaival, templomaival és a gazdagságot tükröző összes elemeivel. Az ittmaradt és bevándorló szerbekből, németekből kialakult lakosság tudott alkalmazkodni a természet által kínált lehetőségekhez, belső problémáktól ugyan nem mentesen, de meg tudta teremteni az önálló városfejlődés lehetőségét. Bár a hagyományos szőlőgazdaság bomlása a város létfeltételeit megváltoztatta, mindazok az emlékek és hagyományok, amelyeket a 200 éves fejlődés idején létrehoztak, a város további sorsát a mai napig befolyásolják." V1 Nem véletlenül emeltem ki - az általam sűrűn idézett, mert alapmunkának tartott - Dóka Kláraféle szövegből az értelmiségi réteg megerősödésének konstatálását! Ugyanis ezen réteg markánssá válása és a Kaszinó létrehozásának igénye között ok - okozati összefüggés van. (Dóka Klára is 4260 főből: magyar német szlovák román rutén szerb egyéb nyelvű 351
