Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története

Fél év alatt kiadott 25 rendelete tartalmában is tükrözte hatáskörének szűkülését. Többnyire a mezőgazdasági termelés jelentéktelenebbnek tűnő kérdéseit szabályozta, de a hamvas gumipitypang magját összeszedő gép üzembe állítását

120 és a gyapottermelés szabályozását elrendelő végrehajtási utasítást az ő feladata lett megjelentetni.

121 Ugyanakkor elrendelte az Agrobiológiai Intézet megalakítását is, amelytől sok segítséget remélt a kisbirtokosok számára.

122 Nem volt hivatalában ülő miniszter, bürokratikus apparátus kiküldése helyett - mint gazdakorában - személyesen győződött meg a várható terméskilátásokról. Csak az önkéntesen szerveződő, a meggyőzés alapján született szövetkezetesítést tudta tiszta szívből támogatni. Attól tartott - s az események álláspontját igazolták - hogy az erőszakos módszerek alkalmazása a paraszti termelőkedv megcsappanását eredményezhetik.

123 SZÉLÁRNYÉKBAN 1949. június 10-én miniszteri megbízatása a választások után megalakult új kormány kinevezésével megszűnt. Az MDP számára már nem volt látszatra szükség, a koalíciós pártok képviseletét a Magyar Függetlenségi Népfront keretében „oldották" meg. Mint az új parlament tajga 1949. december 15-én a Belügyminisztérium költségvetésének részletes vitájában az előterjesztést ellenvetés nélkül elfogadta.

121 Beszédének hangvétele már nem emlékeztetett egy önálló párt képviselőjének hozzászólására. A parlamentben többet már nem szólalt fel, nem is interpellált mandátumának 1953-ban történt lejártáig. Úgy érzékelte, hogy Rajkhoz fűződő jó kapcsolata miatt „titoizmus" gyanújába került s az ÁVH megfigyelés alá helyezte.

125 Szerencsére aggodalma alaptalannak bizonyult, de minden politikai szerepléstől teljesen tartózkodott. AZ UTOLSÓ ÉVEK 1956-ban hazatért szülővárosába s belépett a helybéli „Az út a szocializmus felé" I. tipusú termelőszövetkezetbe.

126 (Családtagjai és földjeik akkor már öt évvel korábban a közös gazdálkodást „választották".) Az 1956-os forradalom alatti tevékenységéről különböző verziók maradtak fenn. Unokaöccse emlékezete szerint a Független Kisgazdapárt újjászervezésekor „alacsony szinten" megkeresték s felkérték az együttműködésre.

127 Szűkebb családja állítása szerint Nagy Imre üzent érte, ő fel is utazott a fővárosba, de a miniszterelnökkel tárgyalni már nem tudott.

12

" 1957 januárjában a Ceglédi Földmunkások Szövetsége felkérésére delegációt vezetett Dögei Imre miniszterhez a földtulajdonlással kapcsolatos törvénytelenségek megígért orvoslása ügyében. Javaslatukat egy hónap múlva hatalmi szóval „elutasították".

129 A termelőszövetkezet felbomlása után az 1959-es újabb szervezésig egyénileg gazdálkodott. Öccsének és édesanyjának állandó zaklatásával kényszerítették be ismét a termelőszövetkezetbe, ahol üzemgazdászként egy szőlőültetvény vezetését bízták rá. 1964-ben hosszas rábeszélésre elvállalta a szövetkezet vezetését. Elnökként is a korábban megszerzett tudásra támaszkodott: talajtérkép alapján határozták meg a termelhető növények vetésterületét. Irányítása alatt a legrosszabb adottságú szövetkezet a legjobbak közé kei-ült.

13

" 1968-ban nyugdíjazása után is évekig visszajárt dolgozni a Magyar-Szovjet Barátság Tsz-be. A Független Kisgazdapárton kívül más pártba nem lépett be: az MDP-be - többszöri sürgetésre - sem volt hajlandó belépni, „átigazolni". 319