Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története

A szövetkezeti és néphontmozgalom­ban hosszú évekig vezetőségi posztokat töltött be. így lett a DEFOSZ alelnöke, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, a Magyar Függetlenségi Népfront Orszá­gos Tanácsának és a Hazafias Népfront vezetőségének is tagja. M1 Reprezentatív „dísztag" volt tényleges hatalom és dön­tési jogkör nélkül. Cegléd közéletében még sokáig tevé­kenykedett. Ösztöndíjat alapított, támo­gatta a református egyházat is 1987. már­cius 21-én bekövetkezett haláláig. 1 " CSALA ISTVÁN GYERMEKEINEK SORSA Saját földjén gazdálkodva Csala István és Szűcs Ilona házassá­gából hét gyerek született s közülük hat sorsát tudjuk végigkísérni. (Mária nevű gyermekük csecsemőkorban halt meg.) Mit örököltek édesapjuk gondolkodá­sából, hogyan tudtak beilleszkedni az új körülmények közé, mit őriztek meg a gazdálkodás évszázados hagyománya­iból? Apjuk mellett mindegyik fiúgyerek el­sajátította a paraszti munka minden csínját-bínját. István négy polgári elvégzése után e­gyedül vezette apja aktív politikai tevé­kenysége idején a szülői mintagazdasá­got. Kereste az új, gazdaságosabb módszereket, de a TSZ szervezés idején felhagyott a föld meg­művelésével. Budapestre költözött, ahol apjának a MOSZK elnöki pozíciójához járó óbudai egy szobás szolgálati lakásában élt. 1956-ban aktívan részt vett a forradalomban. Később tragikus körülmények között elhunyt. 133 Ferenc rábeszélés nélkül dolgozott apja földjén, de érdeklődése a rádióvillamosság felé irányí­totta. Rádióvillamossági műszerészként Budapesten, majd Cegléden dolgozott, jelenleg karban­tartó villanyszerelő vezető. A hatvanas évek elején maga épített családi házat, most is abban la­kik. A földdel való kapcsolata megmaradt, 600 négyszögöl területen mindent termeszt. 13 ' 1 Julianna a gazdasági teendőket sajátította el s tevékenyen vett részt a földek kézi megmun­kálásában. Felhasználva az apjánál elsajátított könyvelési ismereteket, különböző szövetkezetek­nél és bankoknál pénzügyi beosztásban dolgozott. Családjával a ház kertje mellett elterülő 200 négyszögölt adó zártkertben foglalatoskodik. Házuk felépítéséhez a Szőlő utcai lakás felét és nagy­anyja kisajátított szőlőjének értékét kapta támogatásként. I3í Lajos gyermekkora még összekapcsolódik az önálló gazdálkodás idejével, de már ő is más szak­mát választott. Budapesten az Autóközlekedési Tanintézet oktatója, ottani házvételét édesapja 320

Next

/
Thumbnails
Contents