Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)
Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története
Csala István több lépcsőben kísérletezte ki milyen módon lehet tovább növelni a takarmánynövény terméshozamát egy újszerű vetési szisztéma bevezetésével. Ezt saját szavaival „négyzetes" illetve „szerpentin" művelésnek nevezte el. A részletes magyarázatot gépelt könyvecskéjéből idézzük, amelyet a sok hozzá intézett - segítséget kérő - levél hatására állított össze. „A négyzetes vetés legegyszerűbb módja az, hogy a bevetendő területet hosszában, keresztben sorjelzővel bevonalazzuk és a vonalak keresztezésébe ültessük a vetőmagot... 100-100 cmes kötésben." Az újszerű vetés további előnye, hogy a lófogatú kapálógép alkalmazásával kiküszöbölhető lett a kézi kapálás. A „biciklizés" gyorsabb munkavégzést eredményezett főleg azzal, hogy a korábban szokásos két alkalom helyett évente öt lókapázás történt. Ezt egészítette ki még a kellő mélységben elvégzett őszi szántás és a jó trágyázás is. A szerpentin művelés új szakkifejezések megszületéséhez vezetett, mint „négyes kötés, téglás kötés, kockás kötés, váltakozó kötés, háromszög kötés, Pythagoras kötés". Később az újszerű vetési rendszer elterjedését ő maga is korlátozni igyekezett, mert attól tartott, hogy az még tovább növeli a munka nélkül lévő mezőgazdasági munkásság számát." 55 A holdanként 60q termést adó kukorica mellett csak olyan növényeket termesztett, amelyek gazdaságosak és kifizetődők voltak. Nem a szemtermést adó gabonafélék vetésterületét növelte, hanem kapás- és takarmánynövényeket ültetett s ezzel szakított a korábbi gyakorlattal, amely még századunkban is jellemző vonása volt a ceglédi gazdák termelési szokásainak. 56 Döntését igazolja egy későbbi írása is, amelyben gazdatársai figyelmét a lucernatermelés hasznára hívta fel. Felszólította őket a növény minél nagyobb területen történő vetésére, mert - érvei szerint - a lucernamag iránti korlátlan kereslet biztosítéka a növény gazdaságos termesztésének. Az értékesítés érdekében hasznosnak ítélte egy önkéntes szövetkezet létrehozását is. 57 Családjának megélhetése miatt szükséges állandó kísérletezés mellett a szakmai önbecsülés, a „magyar virtus" is állandó kihívást jelentett számára. Igazi rangot adott, ha a gazda mindenkinél hamarabb vetett, legtöbbet termelt vagy a legjobb kaszaélező hírében állt. Csala Istvánnak öt gyermekéről és feleségéről kellett gondoskodnia, mikor 1935-ben hét éves bérlősködés után hozzáfoghatott felesége másfél holdas anyai örökségén saját otthonuk építéséhez. Az építkezés pénzügyi alapját a magas kukorica hozamok, a jól fizető lucernamag és a napi 24 1 tejet adó tehenek mellett a szüntelen spórolás biztosította. Kölcsönt nem vettek fel. Előbb a kút készült el, majd a következő évben a sokáig lakóháznak is használt istálló épült fel. 1942-ben kerültek olyan helyzetbe, hogy hozzáfoghattak a lakóház felhúzásához. Egyedüli segítségük Csala Bertalanná anyagi támogatása volt, amelyből ablakokat és ajtót tudtak vásárolni. Még ugyanabban az évben készült el egyszobás, konyhás és előszobás tanyasi házuk, amely életük végéig otthont nyújtott számukra. ss Lakóházuk olyan kisgazdatípusú tanyák közé tartozott, amelyeket Cegléden általában a 10 holdon aluli gazdák építettek. 59 1949-ben ugyan a város belsejében családi házat vásárolt 14.000 Ft-ért (Szőlő u. 12.) de abba soha nem költöztek be, gyerekei számára tartotta fent. 60 A HELYI LAPOKBAN PUBLIKÁLÓ FÖLDMŰVES ÉS Л KISGAZDA POLITIKUS Mindennapi munkája mellett a gazdálkodás robotját feloldandó - eleinte csak önmaga szórakoztatására - feljegyzéseket készített megfigyeléseiről, de leírta bölcselkedéseit is. Ugyanakkor tréfás rejtvényeket, rajzokat is készített János öccsével együtt s ezeket a helyi lapok is lehozták. 61 Hamarosan a Ceglédi Keresztyén Újság és a Ceglédi Kisgazda is közölni kezdte egyéb írásait s így neve szűkebb pátriájában is ismertté vált. (Ősei között írói tehetséggel megáldott felmenőt nem ismerünk.) 313
