Farkas Rozália szerk.: Gazdaság- és társadalomtörténeti tanulmányok (Studia Comitatensia 25. Szentendre, 1995)

Szabó Róbert: A ceglédi Csala-família története

1928 és 1939 között több tucat írása jelent meg „Csala István Kisgazda" „Csala István kisbérlő" vagy „Csik" aláírással, névmegjelöléssel. Mintegy 60 darab eltérő terjedelmű cikket beragasztva egy gondosan őrzött füzetben találtunk meg. Elemzésük alapján megismerhető közéleti érdeklődése, de megállapítható az is, milyenek voltak politikai-társadalmi nézetei.

62 Ha a gazdasággal foglalkozó sorait olvassuk - amely megélhetése miatt is legközvetlenebbül foglalkoztatta - kirajzolódnak a 20-as - 30-as évek magyar kisbirtokos rétegének nehézségei. írásaiban a kormányzati gazdaságpolitika megváltoztatását sürgette s egyúttal az agrártársadalom érdekének jobban megfelelő vám- és hitelpolitika igényével lépett fel. Követelte a vámsorompók lebontását, a vámtarifák csökkentését, hogy ezáltal a magyar agrártermékek számára kedvezőbb küföldi exportlehetőségek nyílhassanak meg.

w A boletta helyett aktívabb agárpolitikát, új agrárpiacok megnyitását várta.

M Kívánatosnak ítélte a magas vasúti tarifák és mindenfajta gazdálkodást sújtó adónem csökkentését. Igazságosabb földadóztatást és az utak korszerűsítését is javasolta. A termelők állandó önképzését fontosnak tartotta azért is, hogy az „okszerűbb földművelés" általánosabbá váljék. Lényegesnek vallotta a termelési szokások és technikák elterjedését, éppen úgy, mint a rentabilitás, a haszonelvűség és az új ismeretek meggyökeresedését a gazdálkodás mindennapjaiban.

M Politikai írásaiban a „Kisgazda" világnézetének vonásait figyelhetjük meg. Ez a politikai fogalom a magyar közéletben Nagyatádi Szabó István óta közismert, olyan önálló, belterjesen gazdálkodó birtokost jelentett, aki bár felfelé törekedett, nem szándékozott a fennálló rendet erőszakosan megdönteni. Korrigálni akart és nem forradalmat kirobbantani.

66 Csala István csatlakozása az 1930-ban Békésen alakult Független Kisgazdapárthoz összefüggött társadalmi helyzetével. Törpebérlő volt és kisbirtokos s így - társaihoz hanonlóan - őt is sújtotta a magas haszonbér, károkat okozott számára a protekcionista védővámrendszer, a külföldi autarkia, a kistermelők esélyeit rontó kartellek létezése. Bár a békési „zászlóbontáson" nem volt jelen, még 1931-ben belépett Gaál Gaszton pártjába.

67 Szülővárosában csak 1932. december 30-án alakult meg a kisgazda pártszervezet,

68 amelynek hamarosan titkára lett és a ceglédi XIV. kerületi szervezet vezetésével bízták meg.

69 (Korábban egyetlen politikai csoportosulásba, pártba sem lépett be.) Ha végigolvassuk a kisgazda érdekek védelmében írott cikkeit, egyúttal politikai nézeteit is megismerhetjük. Ezekben a kisgazdatársadalom nagyobb megbecsülését igényelte, mert véleménye szerint ők a magyar társadalom „nemzetfenntartó rétege". Radikális földreformot sürget érdekükben, de nem a zsidóbérlők - Cegléden amúgy sem jellemző birtokos réteg - földjeinek elvételére gondolt, hanem a hitbizományok, a védett birtokok megszüntetésével tartotta a földéhség kielégítését megoldhatónak.

70 Több ízben írt a német terjeszkedés elleni hatékonyabb fellépés szükségességéről, kormányzati intézkedéseket igényelve. Álláspontja szerint a németség - fogalmazása szerint: „árjafaj" - annak köszönheti befolyásának növekedését, hogy a magyarság hosszú évszázadokon keresztül súlyos véráldozatok árán védte meg nyugati szomszédaink, az „árjanépek" békéjét és biztonságát. A töröktatár „testvérnépek" rohama alatt a németek csak erősödtek és gazdagodtak. Ez a maga korában eléggé elterjedt nézet végig jellemző vonása maradt később is gondolkodásának.

71 A „Drang nach Osten" veszélyének szüntelen hangoztatása Bajcsy-Zsilinszky hatására is megerősödhetett. A németellenességéről ismert kisgazda politikus több ízben vendégeskedett Cegléden s beszélgetéseket folytatott megbízhatónak tartott helybeli kisgazdákkal. Ezek során ismerkedett meg Csala István is nézeteivel. Bajcsyt kell „keresnünk" olyan megfogalmazásaiban is, amelyek szerint Magyarország függetlenségére egy - egyébként reménytelennek tartott - Habsburg restauráció kisebb veszélyt jelent, mint a náci Németország terjeszkedése.

72 Trianon mint a nagyhatalmi Magyarország bukását előidéző béke elitélése természetszerűleg olykor megjelent írásaiban is, de egyetlen esetben sem találtunk az utódállamok népeire tett uszító 314